Mivel íjjal jóval nehezebb pontos lövést tenni, mint puskával, ezért a vadászíjászatra vonatkozó jogszabály lehetővé teszi, hogy apróvad esetében nemcsak röptében vagy futtában, hanem álló vadra is lehessen lövést tenni. A vadászias lőtávolság ennek az eszköznek a használatakor 5-40 méter, de e vadászati mód szépsége éppen abban rejlik, hogy minél közelebb kerüljünk a vadhoz, eközben persze figyelni kell a széljárást, lélegzetünk dinamikáját, és gyakorta előfordul, hogy 6-7 órát szinte mozdulatlanul kell ülni (akár mínusz fokokban is) a sikeres vadászat érdekében.

Kódolva van a fajtában a vadászösztön

Magyar kutyafajtáink egyike a magyar agár, amely a történelem során jobb-rosszabb időket is megélt már. Ebbe az elegáns, sportos fajtába kódolva van a vadászösztön, ugyanakkor egyre többen tartják házikedvencként. Ősi ösztöneinek ápolása és fenntartása érdekében 2016-ban módosították a vadászati törvényt, így engedélyezetté vált a magyar agárral való vadászat.

Ez nem a vadászati lehetőségek bővítése miatt volt fontos, hanem a fajta egyedeinek teljesítménymérése szempontjából, hiszen a kimagasló teljesítményű egyedek genetikájának továbbörökítése kiemelten fontos feladat a tenyésztés során.

A vadászjeggyel rendelkezők agarász-kiegészítővizsga után, illetve a törzskönyves, vadászati alkalmassági vizsgával rendelkező magyar agárral élhetnek az agarászat mint vadászati mód lehetőségeivel. Rókára, aranysakálra egész évben, valamint vadászidényben mezei nyúlra lehet agárral vadászni. Az agarakat nem kell tanítani a vadászatra, mindent ösztönösen végeznek, a gazdáknak csupán biztatniuk kell őket ösztöneik kiteljesedésére. Azonban a rendszeres tréning elengedhetetlen.

Ezek a vadászati módok olyan örökségeink, amelyek hozzátartoznak a magyar kultúrához, részei a nemzeti identitásnak, éppen ezért fontos megőrzésük, fenntartásuk a jövő nemzedéke számára.