A hangfelvételek rendszerezése
A hidrofonok, a mozgásérzékelők és a víz alatti robotok hatalmas mennyiségű adatot szolgáltatnak. Ezek egy központi adattárba kerülnek, ahol a kutatók egyik legnehezebb feladata következik: a hangfelvételek rendszerezése és felcímkézése, hogy azok számítógépes elemzésre alkalmasak legyenek.
Elsőként a rendszer felismeri a kattogásokat, majd megpróbálja elkülöníteni egymástól a különböző hangtípusokat. Az ámbráscetek a mély, sötét vízben a tájékozódáshoz és a zsákmány felderítéséhez is kattogó hangokat használnak, ezek azonban eltérhetnek a társas kommunikáció során kibocsátott ritmikus hangsoroktól.
A kutatók ezért hangforrás-szétválasztási módszerekkel igyekeznek megállapítani, melyik egyed hangját hallják éppen. Mivel az általuk megfigyelt bálnákat név szerint is azonosították, azt is vizsgálhatják, hogy egy adott hangsor például Pinchytől vagy Digittől származik-e.
A folyamat jelentős részét mesterséges intelligenciára épülő mintafelismerő rendszerek automatizálják. Az emberi ellenőrzés azonban továbbra is nélkülözhetetlen: a kutatócsoport biológusai felülvizsgálják az automatikus címkézést, és ellenőrzik, hogy az eredmények megfelelnek-e a valóságnak.
A hangok és a viselkedés összekapcsolása
A megtisztított, rendszerezett hangfelvételeket a kutatók az állatok viselkedéséről gyűjtött adatokkal vetik össze. A gyorsulásmérők, a mélységérzékelők és a többi műszer segítségével megvizsgálhatják, egy adott hangjelzés kibocsátásakor éppen mit csinált a bálna.
A Project CETI egyik fő célja, hogy hosszú távú megfigyelésekkel összekapcsolja a hangokat és a viselkedést. A kutatók abban bíznak, hogy így olyan összefüggéseket tárhatnak fel, amelyek kulcsot adhatnak a bálnák kommunikációjának megértéséhez – hasonlóan a rosette-i kőhöz, amely segített megfejteni az egyiptomi hieroglifákat.
A gépi tanulási modellek már most is ígéretes eredményeket hoztak. Petri szerint a bálnák hangfelvételeinek elemzésével
Ez azonban még messze nem jelenti a bálnanyelv megfejtését. A kutatók egyelőre azt próbálják feltárni, milyen alapvető elemekből épülnek fel a hangjelzések. Jelenlegi hipotézisük szerint az ámbráscetek egyfajta alaphangkészlet-rendszerrel rendelkeznek, mely az emberi nyelv hangrendszeréhez hasonló.
Fotó: Oregon State University, Wikimedia commons
A kodák időzítését, ritmusát és hangspektrumát vizsgálva két, a magánhangzókhoz hasonló hangjellemzőt is elkülönítettek. A legújabb kutatások szerint a bálnák ezeket a hangokat a kínai nyelvhez hasonlóan, a hangmagasság változtatásával is módosíthatják, így eltérő jelentéseket közvetíthetnek. Hogy pontosan mit jelentenek ezek a különbségek, azt egyelőre nem tudják.
