Az árrésstop kivezetésére az inflációs adatok lehetőséget adnak, az intézkedés pedig a fogyasztás várt növekedésével és a közétkeztetés reformjával javíthatja a hazai élelmiszer-gazdaság versenyképességét.

Az elmúlt időszak egyik sokat emlegetett „kérdése” volt az árrésstop. A kormány október közepén döntött a kivezetéséről. Mik voltak a főbb szempontok?

– Megvizsgáltuk az intézkedés hatásait és mérlegeltünk. Úgy láttuk, hogy az intézkedés nem tette olcsóbbá a vásárlást, hiszen az üzletláncok más termékek árába építették be a keletkező veszteséget. A kisebb kiskereskedelmi üzletek pedig nehezen tudtak versenyezni ebben a rendszerben. A kivezetés célja az is, hogy a magyar termékpályák ismét versenyképesebbek legyenek. Jelenleg történelmi lehetőség van erre, hiszen Magyarországon alacsony az infláció, az élelmiszer-infláció pedig negatív: sok termék olcsóbb, mint a korábbi időszakban. A fogyasztók számára érzékelhető áremelkedés nem várható, mivel a várakozások szerint jövőre körülbelül 3 százalékos inflációra lehet számítani, viszont a bejelentett bérfejlesztések és a nyugdíjemelés ennél nagyobb mértékűek, ezért inkább a fogyasztás bővülése valószínűsíthető. Ez pedig az élelmiszer-gazdaság fellendüléséhez fog vezetni.

Készül az agrár- és élelmiszer-stratégia, melyek a fontos irányok?

– Új, átfogó agrár- és élelmiszerlánc-stratégiát kell alkotnunk. Ebben fontos megfogalmazni, hogy képesek vagyunk-e úgy alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, hogy közben versenyképessé tegyük a magyar agrár- és élelmiszer-gazda­ságot. Szeretnénk, ha Magyarország kilépne a hagyomá­nyos alapanyag-termelői szerepkörből. Ehhez elen­gedhe­tetlen, hogy a magasabb hozzáadott érté­kű, feldolgozott termékek kapjanak prioritást az élel­miszer-­gazdaságban. A fogyasztói igényekből kell kiindulnunk: értenünk kell, mit keresnek az emberek, hogyan változnak az étkezési szokásaik, milyen elvárásaik vannak az élelmiszerekkel szemben. A megváltozott igényekre termékfejlesztéssel és innovációval kell válaszolni.

A stratégia által megfogalmazott célok között kiemelt a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása, a szakképzett munkaerő biztosítása, valamint a technológiai modernizáció és a fenntarthatóság. Utóbbihoz az automatizálás és a robotizáció, a digitális megoldások, az energiahatékonyság, a zöld átállás, illetve a melléktermékek körforgásos hasznosítása is hozzátartozik. Komoly szerepet szánunk a hazai kiszolgáló és háttériparágak fejlesztésének is. Olyan jó minőségű, tápláló, fenntartható módon előállított és megfizethető élelmiszerekre van szükség, amelyek megfelelnek a fogyasztói elvárásoknak. Ehhez tudás, korszerű technológia és a teljes termékpályát átfogó gondolkodás kell. A hazai élelmiszerek értékét nemcsak a bennük lévő tápanyagok adják: mögöttük ott van a gazdálkodói tudás és tapasztalat is. Ezt az értéket kell láthatóvá tennünk a fogyasztók számára.