Mit lehet tenni a magyar élelmiszerek hazai fogyasztásának növelése érdekében?

– Abból kell kiindulni, hogy a vásárló még mindig árérzékeny. De fontos, hogy rávezessük az egészséges, minőségi hazai élelmiszer fogyasztására. Ezt a célkitűzések között szerepeltetjük. A lakosság egészségtudatos gondolkodását szeretnénk növelni, és ehhez nagyban hozzájárulna a közétkeztetés reformja. Vagyis sokkal több jó minőségű hazai élelmiszert tudnánk felhasználni a közétkeztetés alapanyagaként. Szeretnénk a rövidebb ellátási láncokat erősíteni, a mikro-, kis- és középvállalkozások élelmiszer-termelésének felhasználását támogatni, valamint segíteni az általuk termelt termékek eljuttatását a kereskedelmi láncokhoz. Ezzel a helyi vállalkozások és kistermelők életképességét segítenénk, de fontos, hogy a beszállítói kiszolgáltatottságot is csökkenteni tudjuk.

A nagy élelmiszeripari és állattenyésztési pályázatokra jelentős forrás jutott. Milyen fejlődésre számít ezeken a területeken?

– Az élelmiszeripari és az állattenyésztési beruházásoknál messze túljelentkezés volt, a rendelkezésre álló forrás kimerült. Ez önmagában is jelzi, hogy jelentős a fejlesztési igény ezeken a területeken. Azt azonban a pályázati érdeklődésből még nem lehet megmondani, mely termékpályákon lesz a legnagyobb előrelépés: ehhez pontosabb, adatokon alapuló értékelésre van szükség. A korábbi pályázati kiírásokkal kapcsolatban ugyanakkor azt a tanulságot szűrtük le, hogy azok nem minden esetben voltak kellően célzottak. Akadtak olyan szegmensek, amelyekre különösen érdemes lett volna forrást fordítani. A következő támogatási ciklusban ezért adatalapon kell meghatározni, mely termékpályákat és termékköröket szükséges fejleszteni.

Az utóbbi időben a vadászat is társadalmi vitákat váltott ki, a vadászati ágazatot sok bírálat éri. Hogyan látja a helyzetet?

– Szeretnénk felülvizsgálni a vadászati törvényt, és mindenképpen változtatni is kívánunk rajta. A vadászat fontos tevékenység, ha megfelelő módon és felelősen végzik, ezért a szabályozását is újra kell gondolni. Ugyanakkor a vadásztársadalomnak saját magán belül is békét kell kötnie. A negatív társadalmi megítélésben annak is jelentős szerepe van, hogy a vadászok között nincs belső egyetértés, és nem tudnak egységesen gondolkodni, illetve fellépni. Bízom benne, hogy ezen sikerül változtatni. A vadászati szabályozást a szakmával folyamatosan egyeztetve szeretnénk kialakítani úgy, hogy az a társadalom egészének javát szolgálja.