A mostani eredmény ezért különösen jelentős lehet.
A felfedezés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a tudósok dinoszaurusz-DNS-t találtak volna. Kliti Grice külön hangsúlyozta, hogy a sejtek alakjára emlékeztető struktúrák és a hemhez kapcsolódó kémiai jelek fennmaradása nem bizonyítja az eredeti genetikai anyag túlélését.
Fotó: Bernd Schäfer, Pixabay
A DNS ugyanis egészen más módon bomlik le, mint az olyan kisebb molekulák, illetve kémiailag átalakult molekuláris maradványok, amelyek bizonyos körülmények között hosszabb ideig megőrződhetnek. Így hiába ismerhetők fel egykori sejtek szerkezeti nyomai, az azokban eredetileg megtalálható örökítőanyag már régen megsemmisülhetett.
A fehérjék nyomai is fennmaradhattak
A vizsgálat során a kutatók kollagénhez kapcsolódó aminosavakat is azonosítottak a dinoszaurusz csontjában. A kollagén a gerincesek egyik legfontosabb szerkezeti fehérjéje: mintegy belső vázként tartja össze a különböző szöveteket, és a csontok felépítésében is meghatározó szerepet játszik.
Grice szerint a kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a tudósoknak tovább kell vizsgálniuk, milyen határok között maradhatnak fenn biológiai eredetű molekulák a fosszíliákban, ahelyett hogy előre feltételeznék: bizonyos idő elteltével minden ilyen információ szükségszerűen eltűnik.
Összehasonlításképpen: a jelenleg ismert legrégebbi, tudományosan azonosított DNS-maradványok körülbelül kétmillió évesek. Ezeket Grönland üledékeiből mutatták ki, és állatoktól, növényektől, valamint mikroorganizmusoktól származtak.
