0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 8.

Bevásárlókosarak klímalábnyoma

Segíthet-e az élelmiszer-vásárlás környezetre és klímára gyakorolt negatív hatásainak csökkentésében az, ha az üzletek könnyebben felismerhetővé és elérhetővé teszik az ilyen szempontból kedvezőbb termékeket?

Szerző: Király-Gál Karola,
ELTE Szociológia Doktori Iskola;
Agrárközgazdasági Intézet

aki logo

Ezt vizsgálta a VISIONARY projekt kutatása Németországban, Dániában, Spanyolországban és Magyarországon, összesen 7373 résztvevő bevonásával.

A kutatásban arra keresték a választ, hogy árváltoztatás nélkül, pusztán a termékek elhelyezésével és jól azonosítható klímacímkével ösztönözhető-e a kisebb klímalábnyomú élelmiszerek vásárlása.

A kísérlethez egy online szupermarketet hoztak létre, amelyben tizenkét termékkategória és több mint száz termék szerepelt.

A kiválasztott termékeket az általános fogyasztáshoz határozták meg, így országonként részben eltértek a termékpaletták. Az online szupermarket felületén a résztvevőknek három hétköznapra kellett bevásárolniuk. A válaszadókat véletlenszerűen négy csoportra bontották: a kontrollcsoport a hagyományos kínálatból választott, két másik csoport egy-egy ösztönző eszközzel találkozott, a negyedik pedig mindkét eszközt egyszerre látta.

konyha_007 bevásárlás konyha liszt zsír, zöldség bevásárlókosár vaj só csomagolás
Illusztráció
Fotó: MMG/Kiss Gergő

Kiemelt elhelyezés, feltűnő címke

Az egyik ösztönző eszköz az alacsonyabb klímalábnyomú növényi alternatívák kiemelt elhelyezése volt az állati eredetű termékek mellett. A másik egy közlekedési lámpára emlékeztető, színkódolt klímacímke volt, amely A-tól E-ig sorolta be az élelmiszereket a termék előállításához kapcsolódó kibocsátás alapján.

A kontrollcsoport vásárlói kosara szolgált összehason­lítási alapként, ehhez viszonyítva vizsgálták, hogy az ösztönzők változtattak-e a választott élelmiszere­ken és azok összesített klímalábnyomán.

Magyarorszá­gon a kontrollcsoport kosarának átlagos, egy főre jutó kibocsátása megközelítőleg 31,4 kilogramm szén-­dioxid-egyenérték (CO2e) volt.

A magyar vásárlói kosarak összetételét bemutató ábra azt is szemlélteti, hogy a megvásárolt mennyiségek és az ahhoz tartozó kibocsátások megoszlása jelentősen eltér, mivel a zöldségek nagy mennyiségi arányuk mellett viszonylag kis klímaterhelést képviseltek, míg a marhahús és a sajt jóval nagyobb részt adott a kibocsátásból.

Forrás: AKI

Az eredmények alapján a két eszköz együttes alkalmazása bizonyult a legeredményesebbnek: Németországban és Dániában 13, Spanyolországban 16 százalékkal csökkentette a kosarak klímalábnyomát a kontrollcsoporthoz képest. A klímacímke önmagában Dániában és Spanyolországban, a növényi termékek kiemelt elhelyezése pedig csak Dániában eredményezett statisztikailag szignifikáns csökkenést.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság

Magazin ajánló: