Extrém körülményekre tervezve

Adódik a kérdés, mit tehetünk ebben a helyzetben, hogyan változtassuk meg a kertészkedés szemléletét. A gyomokra érdemes ezentúl másként tekinteni, ellenségből lehetnek a barátaink. Nyírni kell és akkor gyepalkotónak vagy talajtakarónak hasznosulhatnak, ugyanis nem szabad, hogy bárhol pucér talaj legyen a kertünkben, főként a homokon, ahol szinte értékelhetetlen a humusz mennyisége. Az ágyásokban sincs kitakart talaj, vagy vastag mulcsréteg fedi, vagy mindig kerül új vetés a növények közé, most például borsó van frissen vetve, ami szintén takarja a talajt, mutatja a kísérleti ágyásokat.

Ennek a módszernek az ökológiai értéke is jóval magasabb, rengeteg békát, pillangót, különféle beporzókat vonz, és sok vadnövény is előkerül.

Más érdekességekre is felhívja a figyelmet.

A talaj a legmeghatározóbb összetevője a növénytermesztésnek, és ha ez főként homok, akkor kell elővenni minden tudást, tapasztalatot, és kísérletezni, hogyan tarthatók meg a növények, mert ezt a tudást egyre több helyen kell majd alkalmazni a klímaváltozás kivédése érdekében.

Erika kertjében megnézhetjük, hogy különféle talajkeverékek és mulcsösszetevők miként hatnak a növekedésre, a víz megtartására, vagy a terméshozamra, a virágzásra.

Tapasztalatai szerint például a homokos talajt legjobban a nyúltrágya gazdagítja, a saját nyúlállomány trágyáját keveri évek óta a komposzthoz. Emellett a pelletált trágyákat ajánlja.

Vízmegtartás és ősi fajták

A magaságyások reneszánszukat élik, de Erika szerint a legtöbb készen kapható szerkezet nem tölti be a funkcióját. Az általa konstruált víztározós magaságyás esetében a cél az volt, hogy olyan szerkezetet építsen, ami nem költséges, és bárki meg tudja oldani saját kezűleg is, mutat a raklapokból összeállított ágyásokra. Az alap lefordított cserepekből, használaton kívüli szaporítótálcákból áll, ez a vízmegtartó réteg, arra került a geotextil, majd a föld. Vízigényes növények kerültek bele, látszik, szépen növekszik a tök, a paradicsom, a rebarbara, mert az alsó réteg megtartja a nedvességet. – Tavaly például itt egy négyzetméterről 270 db kápiapaprikát szedtem le, mert sokkal nagyobb növénysűrűséget enged, és a kukorica is rekordot hozott.

A bogyós gyümölcsök is csak öntözés mellett tarthatók meg, nagyon jó példa erre az egres, ami szinte kipusztíthatatlan volt nagyanyáink korában, itt most pici bogyókat növeszt, és mielőtt beérne, szinte rásül a bokorra. A gyümölcsfajtákból az ősi Kárpát-medencei változatokat ültette, amelyekről látszik, jól viselik a klímát és a talajt is, de a gyümölcsöst is gyepesítették vagy talajtakarással látták el. – Azzal viszont számolni kell, hogy ízvilágban, termésméretben és hozamban nem lesznek olyanok, mint amit a nemesített fajtáktól megszoktunk.

A tesztelés és kutatás tovább folytatódik, például arra is kíváncsi, hogy egy tanyáról kihúzott közönséges kutyatej vagy a vadrózsa hogyan állja meg a helyét egy díszkertben. – A kerttervezéseim során flancos fajtákat nem használok, és nem is ajánlom, mert tudom, hogy a különleges fajták tűrőképessége az elmúlt öt-nyolc évben teljesen megváltozott. A kísérleti kertemben a gyakorlatban látom, hogy most mi és hogyan működik, azt tudom ajánlani az ügyfeleknek is, összegzi a biodinamikus kertészkedésben szerzett több évtizedes tapasztalatait.