A túltermelés ráadásul más növények rovására is történik. India jelentős mennyiségű olajos magvat és hüvelyes növényt kénytelen importálni, miközben a vízigényes rizs termesztése egyre nagyobb terhet ró a talajvízkészletekre. Az olajos magvak és hüvelyesek importja 2025-ben 22,7 milliárd dollárba került az országnak, miközben a rizsexportból 12 milliárd dollár bevétel származott.
A rizstermelés emellett több műtrágyát igényel, ami tovább növeli az állami támogatási kiadásokat.

Fotó: Ganapathi Brahm, Pixabay
Nemzetközi konfliktusokat is okoz az olcsó indiai rizs
A hatalmas exporttöbblet a nemzetközi piacon is feszültségeket kelt. India ugyanis gyakran a versenytársaknál alacsonyabb áron kínálja a rizst, ami nehezíti többek között a thaiföldi, vietnámi és amerikai termelők helyzetét.
November közepén az indiai rizs tonnánként mintegy 110 dollárral volt olcsóbb a thaiföldi irányadó termékeknél, amelyek ára körülbelül 497 dollár volt tonnánként.
Az Egyesült Államok részéről is érkeztek bírálatok: Donald Trump korábban dömpinggel vádolta Indiát, vagyis azzal, hogy a termelési költségeknél alacsonyabb áron értékesíti a rizst. India visszautasította a vádat.
Nehéz lesz visszafogni a termelést
Az indiai kormány szeretné mérsékelni a túltermelést, és a rizstermesztés helyett más növények, például az olajos magvak és a hüvelyesek termesztését ösztönözné. A támogatások csökkentése azonban politikailag rendkívül érzékeny kérdés.
A korábbi agrárreformok ellen 2020–2021-ben országos tiltakozások törtek ki, amelyek végül a tervezett törvények visszavonásához vezettek.

A tartományi kormányok sem szívesen mondanak le a termelőknek nyújtott kiegészítő támogatásokról, hiszen azok fontos politikai eszköznek számítanak.
India tehát saját mezőgazdasági sikerének következményeivel küzd: miközben a rizstermelés és az export rekordokat dönt, a támogatások finanszírozása, a készletek tárolása és a túlzott vízfelhasználás egyre nagyobb kihívást jelent. Az egykori élelmiszerhiány helyét mára a túltermelés problémája vette át.


