A megbízható Generosa

Szabó Attila, a kecskeméti állomás vezetője szerint egy fajtát nem szabad magára hagyni, az értékei mellett ugyanis különböző problémák is fölmerülhetnek vele kapcsolatban. A rendezvényen tehát a gyakorlatban használható információkat szeretnének nyújtani a termesztőknek.
A Generosaa Móri borvidékről indult az 1950-es években, a Piros Tramini és az Ezerjó keresztezéséből származik. Az 1990-es években Hajdu Edit kecskeméti nemesítő karolta föl.

Szárazságtűrő

A Generosa mindkét alföldi termesztési követelménynek megfelel, hangsúlyozta Németh Krisztina. Az idén különösen későn fakadt, így elkerülte az április végi fagyokat. Általában április végén, május elején fakad, a fővirágzás pedig már május végén, 4-10 °C aktív hő összegnél következik. A zsendülés ideje augusztus elejére (1280 °C), az érés szeptember közepére (1778 °C) esik.
Homoktalajon négyzetméterenként 8, kötött talajon 6,6 rügyet hagyjunk meg, ebből a várható termés 0,85, illetve 1,16 kilogramm. Az átlagos mustfok sokéves adatok alapján homokon 20,6, kötött talajon 19,6, a savtartalom pedig 7,2, illetve 8 gramm literenként.
A Generosa további elő-nye, hogy nagyon jó téltűrő, mellékrügyekből jól regenerálódik fagykár után is. Nem
rothad, a hektáronkénti 15-16 tonnás termésátlagot hoszszú távon, egyenletesen, túlterhelés nélkül képes megadni. Vékony vesszői felállók, ritka lombja és kevés hónaljhajtása miatt kevés zöldmunkát igényel. Magas vagy középmagas kordonművelésre, ernyőművelésre és gépi szüretre alkalmas. Egyaránt metszhető rövid csapra vagy félhosszú szálvesszőre.
Kecskeméten 2000 és 2013 közt átlagosan szeptember 13-án szüretelték, 19,6 mustfokkal és 8,9 ezrelék savtartalommal. A termésátlaga 1,6 kilogramm volt négyzetméterenként, fürtjei 119 grammot nyomtak. Rothadás gyakorlatilag nem fordult elő ezen időszak alatt.
A Kunsági borvidéken sok rezisztens szőlőfajtát termesztenek (Aletta, Csillám, Du na­gyöngye, Nero, Odysseus, Or­pheus, Pannon frankos, Vik­tória gyöngye, Zalagyöngye, Kunleány, Pölöskei musko­tály, Medina, Refrén), ezek azonban kevéssé tűrik a szárazságot, ebben a Generosamessze meghaladja őket. Jelenleg 191 hektáron termesztik az országban, az utóbbi néhány évben lendült föl a telepítése. Borának a piaci elhelyezése azonban még hátravan, mondta Németh Krisztina.

Termelői szemmel

Frittmann Tamás elmondta, hogy kéthektárnyit saját ültetvényről és egyhektárnyi felvásárolt Generosát dolgoznak föl a Frittmann Borászatban, Soltvadkerten. Egy hektárra 4600 tőkét telepítettek saját gyökéren, 3 × 0,7 méter térállásba. Moser-művelést alakítottak ki, a tőkék törzsmagassága 80 centiméter. Kevés
zöldmunkával nevelhető a Generosa, hajtásai egyenesen, szabályosan nőnek, lombozata elég ritkás, ezért lelevelezni nem szokták, csak esős időben. Nem érzékeny a rothadásra, de ha egyszer beindul a folyamat, gyorsan tönkreteszi a fürtöt. Átlagosan 9-10 tonna szőlőt szüretelnek egy hektárról.
Az utóbbi évek szélsőségeit jól elviselte a Generosa, 2010-ben a sok csapadék sem tett benne kárt, 2012-ben pedig 50-60 százalék fagykárral megúszta a tavaszi hideget, amikor mellette a Bianca teljesen elfagyott.
Tavaly szeptember 9-én szüreteltek, a felvásárolt szőlőt szeptember 16-án szedték le. Saját ültetvényükből
teljesen egészséges, több mint 18 mustfokos, 7-7,5 ezrelék savtartalmú szőlő származott, a felvásároltban volt egy kis rothadás.
Bogyózás után 2-3 óráig áztatták, erre nagyon kell figyelni, mert pinkesedésre hajlamos a bora. Az erjesztéshez sima élesztőt használtak, mert nem akarják illatos irányba „terelni” a bort, az erjesztési hőmérséklet 16 °C. Alapkénezés és bentonitalapú derítés után viszonylag hosszan tartják tartályban, majd
palackozás előtt elvégzik a végső derítést. A 2014-es tétel április végén került forgalomba.
Először 2011-ben vitték fajtaborként piacra a Gene­ro­sát, nagyon egyedi, fiatalos, lendületes címkével. Bekerült a CBA és a Spar üzletekbe, illetve a vendéglátásban kellene megtalálnia a helyét. Bora szép, komplex, érdemes meghagyni az eredeti, jellegzetes ízvilágát. Alapvetően reduktív technológiával készítik, de kísérleteznek fahordós érleléssel is, mert összetettsége, testessége megengedi azt is. Többször használt hordóban, alma sav bontással készül az érlelt Ge­ne­rosa.

Hagyjuk meg egyedinek

Fölkért hozzászólóként Fritt­mann­ János egészítette ki fia beszámolóját. Szerinte a Ge­ne­rosa hosszú ízekkel rendelkező, egyedi karakterű bort ad, amelynek főként a gasztronómiában érdemes helyet találni. A Frittmann Borászat 20-25 ezer palackkal indult el ezen az úton.
Nem szabad elvinni az illatos stílus irányába, hangsúlyozta Frittmann János, mert ott több fajta is megelőzi. Ne csináljunk belőle kis Irsaitvagy Cserszegit.Mindenképpen értékes, piacos fajta, majdnem ugyanaz a szegmens, mint a Rajnai­ riz­ling. Termesztik a Soproni, az Egri és a Mátrai borvidéken is az említett Móri és Kunsági borvidék mellett. Magas szárazanyag-tartalma, hosszú ízei miatt alkalmas a hordós érlelésre, de fontos, hogy tényleg Genero­sa borokat készítsünk belőle, mondta, ne sodorjuk be a tömegbor-kategóriába. Most sok belőle készült bornak nincs köze a fajtajellegéhez.
Nagyon sok kóstolót tartottak, a borral és a címkéjével a fiatalok, egyetemisták, főiskolások figyelmét akarják fölkelteni, akikből a jövő igényes borfogyasztói válhatnak.
Először Szőke ­Sándor hozta forgalomba önálló fajtaborként a Generosát, 2009-ben, és egy időben sokat exportáltak belőle Csehországba. Szerinte szőlőtermesztési szempontból az egyik legjobb fajta: tavaly is jól termett a nyári aszály és a késői esők ellenére. Borászati technológiában könnyen kezelhető, de karakteres borát a helyén kell kezelni, mondta ő is. Tisztázni kellene a pontos technológiáját, hogy egyöntetű karaktere legyen a Generosa-boroknak. Kellemes illatú a bora, de nem annyira, mint a Cserszegi­ fűszere­sé, ám remélhetőleg hamarosan eléri annak a népszerűségét.

Az egyik hozzászóló pótlásként jutott a Generosafajtához, egyes függönyön, és új telepítésben ernyő-művelésben termeszti. Ökológiai tűrőképességét nagyon jónak tartja, szárazságtűrésben messze meghaladja a Biancát vagy a Cserszegit, illetve fagytű­résben a Biancát. Hibája, hogy fiatal korban peronoszpórára érzékeny, és a ká­liumot nehezen veszi föl kötött talajon. Talajvizsgálat alapján ugyanis volt légká­lium a talajban, a lombon mégis egyértelmű hiánytü­neteket mutatott a fajta. Ho­mokon nem fordult elő ilyen gond.

Borverseny-­eredmények

„Tavaly rendeztük a világ el­ső Generosa­-borversenyét” megfogalmazásával derűt kel­tett Keresztes József, a Kun­sági Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára, az idén került sor a második megmé­retésre. A Generosa érdemes rá, hogy valamikor a nagy faj­ták közé kerüljön, bár egy­előre a 12 versenyre beneve­zett bor 12 különböző egyé­niség volt, nem találták meg az egységes karaktert, mond­ta. A fajta szilárdságát jellem­zi, hogy a 2014­es borok semmiben nem maradtak el a 2013­as évjárattól. Bora jól mutatja a termőhely és a technológia különbségeit, ki­váló minőséget nagyon pon­tos borászati technológiával lehet készíteni belőle.
A borbírálatot 20 pontos rendszerben végezték, és le­írás is készült a tételekről, hogy könnyebbé tegyék az egységes Generosa­ karakter kialakítását. Keresték a közös pontokat a technológiákban, ezután a termesztőknek is ér­demes lenne összeülni, és műhelymunkával közös irányt elindítani.
Keresztes József figyel­meztetett arra is, hogy a bo­rok jelölésében sokan tév­úton járnak, pedig kis figye­lemmel ezek a hibák elkerül­hetők. Például nem lehet Du­na­melléki tájborként forga­lomba hozni valamit, mert nincsen ilyen termékleírás. Tájborként például a Hajós­-Bajai oltalom alatt álló föld­rajzi eredetű bort lehet jelöl­ni. Fontos, hogy megegyez­zen a címkén feltüntetett je­lölés a termékleírásokkal.
Az idén három 2014­es év­járatú Generosát értékelt a legjobbnak az ötfős bírálóbi­zottság. Mindegyikre igényes, pontos technológia, akácméz­illat jellemző, és jól érzékelhe­tők bennük a termőhelyből fakadó tulajdonságok. Solt­vad erten meszesebb, löszös talajról, Kecelen homokról származó tétel nyert, első helyen a Frittmann Borászatsoltvadkerti Generosa bora végzett. Jellegzetesen akácvi­rág­- és frissbor­illatú, amelyet a maradék szén­dioxid még kiemel. Harmonikus ízek, szép struktúra, elegáns meg­jelenés jellemző a borra, érzé­kelhető, hogy messzemenő tudatossággal készült.
A második helyezett a Sze­merey Pince (Császártöltés) Hajós-­Bajai Generosa bora. Ez a tétel érett szőlőre jellem­ző illatokkal, egészséges, tisz­ta fajtajelleges karakterrel rendelkezik, szép test, finom savak, ásványosság, telt, hosz­szú utóíz jellemzi.
Harmadik helyezést a ke­celi Közép­-Magyarországi Pin­cegazdaság Kft. bora ért el, friss virágillatokkal, enyhe fű­szerességgel, ropogós, finom savakkal hívta fel magára a fi­gyelmet. Homoki borként kar­csú szerkezet, elegáns megje­lenés jellemzi.

Szélsőséges termőhely

Az Ezerjó az Alföldön is nagyon jól megállja a helyét, így az utódtól is sokat várnak, kezdte a fajta bemutatását Németh Krisztina, a kutatóállomás munkatársa. Az Alföldön gyakori a fagy és az aszály, szélsőségesen változékony az időjárás. Különösen az utóbbi évtizedben nagyok a kilengések az éves középhő-mérséklet alakulásában: 10 és 13,6 °C is volt néhány éven belül, ami hatalmas eltérés.
Hasonlóan szélsőségesen alakultak az éves csapadékösszegek is. Az éghajlatváltozás pedig előrevetíti, hogy az Alföldön amúgy is gyakori aszály még többször fordul elő a jövőben. A helyzetet rontja, hogy a jellemzően homokos talajok vízgazdálkodása is rossz, amit trágyázással, tápanyag-adagolással kell követni, illetve kiegyenlíteni, amit lehet.
A mind gyakoribb aszály ellenére hazánkban folyamatosan csökken az öntözött területek kiterjedése, igaz, a statisztikák a szántóföldi öntözésről szólnak, de az irányvonal akkor is elszomorító. Könnyen lehet, hogy a szőlőt is öntöznünk kell hamarosan.
Mindennek fényében tehát a fajták szárazságtű-rése alapvető szempont az alföldi szőlőtermesztésben. A másik lényeges követelmény a fagytűrés, ami a téli és a tavaszi fagyokra egyaránt vonatkozik. Az utóbbi időben fő-ként a tavaszi fagyok voltak veszélyesebbek, áprilisban és májusban volt erős lehűlés.

Mint a Rajnai rizling

Kővágó Róbert, a kecskeméti kutatóállomás borásza elmond­ta, hogy az 1980-­as évektől sokfelé vizsgálták a fajtát kihe­lyezett kísérleti ültetvényekben, és a kecskeméti kutatóinté­zetben dolgozták föl a tételeket, így hosszú adat sor áll rendel­kezésre a Generosa borászati jellemzőiről. Elmondható, hogy átlagosan 11,89 alkoholfokos, 7,1 gramm savtartalmú, 3,1 pH­-jú, 19,8 grammos cukormentes extrakt tartalmú bort
adott. Savait mindenhol jól megtartotta (többek között Harta, Etyek, Izsák, Markaz, Katonatelep ültetvényeiben), ami a me­legedő éghajlaton nagy előny, és az extrakttartalma is állan­dó volt. Borbírálatokon a Rajnai rizlinggel és a Cserszegi fű­szeressel vetették össze, összpontszámban rendre azonosan értékelték, mint a Rajnai rizlinget, elsősorban ízét-­zamatát találták hasonlóan jónak. Állandó szintet, átlagosan 17 pon­tot ért el a bírálatokon. Összességében megállapítható, hogy folyamatosan jó, de nem kimagasló minőségű bort ad.