Lapunk tavalyi utolsó számában hollandiai kertészetekről szóló tudósításunkban beszámoltunk róla, hogy Nyugat-Európában már találtak egy helyettesítő növényt, a Buxus crenata sötétzöld lombú Dark Green fajtáját. A növényvédelmi kihívásra adott gyors nemesítői válasz oka, hogy eddig a „fiókban pihent” a jellegtelen, buxus ki nézetű Ilex crenata-szelekció. Öt kertészet bevonásával gyors felszaporításába és marketingmunkába kezdtek, és ma már Nyugat-Európa szerte, így Hollandiában és Franciaországban kastélykertekbe buxus helyettesítő növényeként telepítik. Nálunk azonban szinte biztos, hogy nem válna be eltérő éghajlati igényei és mészkerülő tulajdonsága miatt. Hasonló a helyzet az idei IPM-en feltűnt, alacsony sövényként is nevelhető Rhododendron micranthum Bloombux fajtával.
Józsa Miklós szerint szűk azon növények köre, amelyek helyettesíthetik hazánkban a buxust. Nehéz minden szempontból megfelelő örökzöld fajt, illetve fajtát találni, hiszen hazánk éghajlata amúgy sem kedvez nekik, inkább a lombhullatókkal próbálkozhatunk. A nemesítő a hamarosan elkészülő új Ligustrum
ovalifolium-szelekcióit ajánlja a szakemberek figyelmébe: az alacsony és magas növekedésű klónok félörökzöld lombúak, hiánypótlók lehetnek a hazai forgalomban.
Barabits Elemér szerint a hirtelen jött betolakodó ténykedéseire nem lehet ilyen gyorsan válaszolni, és nem is biztos, hogy kell. Évenként háromszori, jól időzített permetezéssel megvédhetők a cserjék, ami gyakorlatilag elenyésző például a gyümölcsfák permetezési igényéhez képest. El kell fogadnunk, hogy
ezentúl nemcsak metszést, hanem növényvédelmi kezelést is igényelnek a buxusok.
E kettő egyébként akár egy időben is elvégezhető. Elképzelhető, hogy néhány év alatt összeomlik a kártevő populációja, tehát érdemes kitartani a jól bevált, nehezen pótolható puszpáng mellett.
Helyettesítő növény keresésekor nem biztos, hogy a tökéletes hasonlóság alapján kell döntenünk, inkább a betöltendő szerepet kell szem előtt tartanunk. Szóba jöhet a Photinia, a törpefenyők, a babérmeggy alacsony növekedésű fajtái, a törpe Berberis-ek,vagy a hazánkban kevésbé elterjedt Osmarea burkwoodii.
Maráczi László növényvédelmi szakember véleményét is kikértük. Lapunk hasábjain korábban (2012/24. lapszám) már részletesen beszámolt a buxusmoly károsításáról. Június elején már az utolsó stádiumú hernyókat láthatjuk a bokrokon, körülbelül egy hónap múlva számíthatunk az új nemzedék megjelenésére –
mondta megkeresésünkre. Még nem tisztázott a kártevő éves nemzedékszáma. Az első, tavaszi nemzedék ellen ősszel kell védekezni, hiszen hernyó alakban telel. A növényvédő szerek viszonylag széles választéka áll a rendelkezésünk re: hatásosak ellene többek között a piretroidok, a kitinszintézis-gátló készítmények, illetve a Mospilan is bevethető. Fontos, hogy a nedvesítő-szerrel kevert permetlé a bokrok legbelső részébe is eljusson.
Maróti Lászlóné díszfaiskolájában sok formára nyírt buxust nevelnek, így kulcskérdés számukra a kártevő elleni hatékony védekezés. Megelőző növényvédelmet folytatnak, eddig sikerrel védték meg az állományt. Szerintük a buxus közszereplő alapnövény, nem nélkülözhető a parkokból, ezért bíznak abban,
hogy nem csökken jelentősen irántuk az ültetési kedv. A faiskolában nem nevelnek kevesebbet belőle, csupán több olyan gyorsan növő, jól nyírható növénnyel egészítik ki az alakra nyírt növények választékát, amely helyettesítheti. Így például tiszafát, Thuja plicata-t, Thuja occidentalis Stolwijk fajtát, vagy oszlopos
nevelésre alkalmas Juniperus Spartan-t ültetnek.
Ha kell nekünk a buxus
A buxusmoly elképesztő ütemben pusztítja hazánkban a puszpángcserjéket, alapos munkát végez: minden egyes „eldugott” példányt megtalál, és tarra rág. Fölmerül a kérdés, érdemes-e küzdeni ellene, esetleg más, helyettesítő növény után kell néznünk? Néhány hazai nemesítő, termesztő, illetve növényvédelmi szakember véleményét kértük ki a problémával kapcsolatban.
Forrás:
