A középkorban szintén gyógynövényként jelenik meg, bizánci orvosi kézikönyvekben, botanikai leírásokban, ismertségét tehát első-sorban gyógyhatásának köszönheti. A 14. században díszítőértéke miatt megjelenik a francia kertekben, később már kimondottan a gyümölcse miatt ültetik, termesztésbe vonják; a reneszánsz idején már igen népszerű és elterjedt. Termesztési javaslatokkal (3 évenként célszerű átültetni, trágyázni), több botanikai faj leírásával már a 15-16. században találkozhatunk. Komolyabban a 18. század eleje óta termesztik, akkor találkozott egy francia mérnök dél-amerikai útján egy őshonos változattal. Vitt belőle Franciaországba, ahol helyi fajjal való természetes kereszteződésének köszönhetően létrejött a mai nagy szemű, lédús szamóca, amely igen gyorsan elterjedt és népszerű lett Európában. Később észak- és dél-amerikai eredetű fajok további keresztezéses nemesítése hozzájárult a gazdag faj- és fajtaválaszték kialakulásához.
Az első szelektált fajták a gyűjtögetések során a lakóhelyek közelébe telepített őshonos fajokból alakultak ki, miután a kiemelkedő egyedeket továbbszaporították.
Míg korábban a szamóca fogyasztása csak a gazdagok kiváltsága volt, manapság szinte bárhol kapható, és szerte a világon talán a legnépszerűbb bogyós. Az importgyümölcsöknek köszönhetően már egész évben kapható, a fő idénye azonban tavasztól a nyár közepéig tart. Napjainkban a legismertebb bogyósgyümölcs, amelyet világszerte a legnagyobb mennyiségben termesztenek.
Természetesen az erdei szamóca gyógyhatásai a legkedvezőbbek, de a termesztett fajták beltartalmi mutatói is lenyűgözőek. Hazánkban a legkorábban érő gyümölcs, kedveltségét azonban különösen alacsony kalóriatartalmának is köszönheti. Fehérje, sav, hamu és nyersrost értékei szinte megegyeznek a kajsziéval. Szacharóztartalma alacsony, gyümölcs- és szőlőcukortartalma viszont magas, azaz a szénhidráttartalom megoszlása igen kedvező.
Ásványianyag- és vitamintartalma jelentős, ennek is köszönheti jótékony hatását az emberi szervezetre. Krómtartalma megegyezik a meggyével, a B12-vitamin szintéziséhez elengedhetetlen kobaltból pedig, a héjasok után a legtöbbet a szamócában találjuk. A cink fontos a sejtregenerációban, a növekedésben, a sebgyógyulásban, valamint a bőr egészségének fenntartásában.
C-vitamin-tartalma a mérsékelt égövi gyümölcsök közül a fekete ribiszke után a legmagasabb, továbbá a héjasok után a legtöbb E-vitamint és B2-vitamint halmozza föl. A B2-vitamin előnyösen hat a szervezet fejlődésére, a bőr, a köröm és a haj növekedésére Javítja a látást, megelőzi a nyálkahártya-gyulladások kialakulását, segíti a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok anyagcseréjét. Az E-vitamin nemcsak erős antioxidáns, de fontos szerepet játszik a sejtfalak jó állapotban tartásában, illetve a bőr, az idegek, az izmok, a vörösvérsejtek, a vérkeringés és a szívműködés egészségének megőrzésében.
A szamóca ezen kívül igen sok biológiailag értékes anyagot tartalmaz, azok részletes feltárását, hatását tudományosan igazolták. Ide tartozik a szamóca fitonutriens-tartalma. A fitonutriensek a növények védekező rendszerének szerves elemei (lehetővé teszik a növény számára a különböző környezeti hatásokhoz való alkalmazkodást), az emberi szervezetre nézve is jótékony hatásúak, ami főleg az antioxidáns tulajdonságnak köszönhető. A fenol sa vak közül kiemelkedő a szamóca gyulladáscsökkentő ha tású szalicilsav-tartalma, míg a flavonoidok közül antocianint is tartalmaz. Ezeknek köszönhetően főként gyulladásos, keringési és daganatos betegségek esetén jótékony hatású. Általánosságban elmondható, hogy a termesztett szamóca antocianintartalma magasabb a vadon élőkéhez viszonyítva.
A hagyományos kínai orvoslás szerint erősen jin jellegű, hűsítő. Száraz köhögésre, torokgyulladásra és étvágytalanságra használják, valamint méregtelenítésre, és szerintük táplálja a tüdőt, erősíti az emésztőrendszert.
Sokféle kedvező tulajdonságának köszönhetően felhasználása, alkalmazása is mind tágabb keretek között mozog. A kozmetikai- és szépségipar előszeretettel használja a bőrápolási termékeknél. Az élelmiszer-ipari népszerűsége egyértelmű, funkcionális élelmiszerként, fontos táplálék ki egészítőként is megjelent már a nemzetközi piacon. Sajnos hazánk, akárcsak a meggy esetében, ebben a vonatkozásban is le van maradva.
A levelei cserzőanyagokat, illóolajat, kávésavszármazé kokat és flavonoidokat is fölhalmoznak, számos házi teakeverék alkotójaként is használják őket. A vadon termő szamóca ellágsavtartalma a levélben a legnagyobb. A népi gyógyászatban enyhe hasmenéses megbetegedések, bélhurut esetén alkalmazzák. Lázcsillapító, nyugtató, valamint vízhajtó és tisztító hatású. Cserző-anyag-tartalma révén szájnyálkahártya-gyulladás, torokgyulladás esetén kiváló összehúzó hatású öblögető szer. Sebekre, valamint zsíros bőrre borogatásként használható.
Gyökerét is használják a népi gyógyászatban: teája étvágyjavító, tisztító, érösszehúzó, gyulladáscsökkentő és vizelethajtó.
Étkezési tanácsok
A szamóca kiváló szomjoltó! A megfelelő hőmérsékletű gyümölcs üdítő hatását a kristályvíz minőségű magas víztartalom és a kedvező szénhidrát–sav arány adja. Lehetőleg ne cukrozzuk, cukrozva ugyanis igen gyorsan erjedésnek indul. Inkább mézzel és fahéjjal fűszerezzük, ez utóbbi gátolja az erjedési folyamatokat. Romlandósága miatt csak közvetlenül a fogyasztás előtt mossuk meg, hűtve, zárt dobozban tároljuk, ezzel lassul a gyümölcs légzése, így 2-3 napig megőrzi értékes tulajdonságait.
A szamóca esetleg allergiás reakciót, csalánkiütést okoz, a szervezetben ugyanis hisztamint szabadít föl.
Gyógyhatások
A szamóca általános gyógyhatásai a táplálkozástudomány és fitomedicina tapasztalatai, valamint az újabb kutatások eredményei alapján a következők:
• vértisztító, serkenti a méregtelenítést és a vesék működését (E- és C-vitamin),
• vírus- és baktériumölő, támogatja az immunrendszert (cink és C-vitamin),
• csökkenti a koleszterinszintet (kálium, magnézium, E- és C-vitamin),
• oldja a máj zsírlerakódását, májgyulladásban szenvedő betegek esetén kedvező,
• támogatja a szív- és érrendszert, megelőzi a trombózist és a vérerek beszű-külését, a vérrögképződést,
• szabályozza a vércukorszintet, rendszeres fogyasztása csökkenti a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát,
• csökkenti a magas vérnyomást,
• fiatalító gyümölcs: védi az agyat az oxidatív stressztől, csökkenti az agyi érelmeszesedést,
• bőrbetegségek esetén (ekcéma, pikkelysömör) enyhíti a tüneteket,
• a bőrbe masszírozva véd a nap káros sugarainak hatásától, hűsít és eltávolítja az elhalt hámsejteket, •tisztítja, fehéríti a fogakat,
• köszvény és ízületi gyulladás ellenszere,
• hatékony a Chron-betegség kezelésében,
• présleve 1:5 arányú hígításban gátolja a Candida albicans gomba növekedését,
• általános immunerősítő,
• a daganat-megelőzésben kiemelkedő a szerepe.
