A mézelő méhek kritikus szerepet töltenek be a mezőgazdaságban, mivel a világ terményeinek 35 százalékát ők porozzák be, ezzel pedig csak Kanadának 4,39 milliárd dollár hasznot hoznak. Jelenleg a rovarölő szerek használata azért szükséges, hogy maximalizálható legyen a termésátlag. A leggyakrabban alkalmazott szerek hatóanyaga a neonikotinoid, ami az egyik fő tényező a méhállományokat pusztító kaptárelhagyást kiváltó okok között.
„A mézelő méhek kipusztulása katasztrofális lenne az emberiségre nézve. A mezőgazdaság egyik jelenlegi nagy problémája, hogy hogyan lehet megakadályozni a méhek számának fogyatkozását, miközben kordában tartjuk a termésveszteségeket is” mondta Dr. Gregor Reid, a lawson-i Kanadai Emberi Mikrobiom* és Probiotikum Kutató Központ (Canadian Centre for Human Microbiome and Probiotic Research at Lawson) igazgatója és a Western University Schulich Orvos- és Fogorvos Tudományi Iskolájának (Western’s Schulich School of Medicine & Dentistry) professzora. „Látni akartuk, hogy a probiotikumok ellensúlyozni tudják-e a rovarirtó szerek mérgező voltát és javítják-e a méhek túlélési esélyeit.”
|
*Mikrobiom: a magasabb rendű élőlényekben élő kommenzalista**, szimbionta*** és patogén**** mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszer. A mikrobák (mikrobioták) összessége, amelyek az élőlényeken, bennük, rajtuk élnek táplálják és védik, valamint időnként kihasználják a gazdaszervezetet.)
**kommenzalista: asztalközösséget fenntartó élőlény, melynek lényege, hogy csak az egyik fél számára előnyös, a másiknak közömbös.
***szimbionta: olyan élőlény, mely szorosan és tartósan együtt él egy másikkal, és ebből mindkettejüknek előnye származik.
**** patogén: kórokozó, élősködő |
A tanulmányt két gyakornok, Brendan Daisley és Mark Trinder készítette el az Ontario állambeli London St. Joseph Kórházában, dr. Reid laboratóriumában. A kutatók gyümölcslegyeket használtak a kísérlethez. Ezek az állatok nagyon jó modellek a rovarölő szerek méhekre gyakorolt hatásainak tanulmányozására. Mindkét rovar hasonlóan reagál a rovarirtókra, nagyon hasonló az immunrendszerük, és a leggyakoribb mikróbák mindkettejük mikrobiotájában megtalálhatók – ezek olyan válogatott mikroorganizmusok, melyek minden példányban jelen vannak. Ezt lehet úgy egyszerűsíteni, hogy a leggyakoribb mikróbák mindkettőben megtalálhatók?
A kutatók úgy találták, hogy a világ egyik leggyakrabban használt rovarirtó szerének, az imidaklopridnak kitett gyümölcslegyek mikrobiomjában változások álltak be, és fogékonyabbá váltak a fertőzésekre. A legyek hasonló mennyiségű rovarölőnek voltak kitéve, mint amennyivel egy mézelő méh találkozhat terepen.
Egy specifikus probiotikus laktobacilus törzs beadása után a rovarirtó szereknek kitett gyümölcslegyek túlélési rátája jelentősen megnőtt. Ez a mechanizmus magába foglalta az immunrendszer stimulálását is oly módon, ahogy a rovarok alkalmazkodnak a fertőzésekhez, a hőséghez vagy más környezeti stresszekhez.
„A tanulmányunk megmutatta, hogy a probiotikus laktobaktériumok javíthatják az immunrendszert, és a rovarölő szerekkel kapcsolatba került méheknek potenciális segítséget nyújthatnak, hogy tovább éljenek.” nyilatkozta az MSc hallgató Daisley. Azt is megjegyezte, hogy a probiotikus laktobaktériumok könnyen beadhatók például cukorlepényekkel, amit a méhészek egyébként is használnak táplálék kiegészítőként, és a rovarirtó szerek hatásának ellensúlyozására.
Ontario államban a téli hónapok alatt a méhek mortalitása az elmúlt években stabilan emelkedett 38 százalékról 58 százalékra, ez két-háromszorosa a fenntartható szintnek. Csak ebben az államban 340 méhész jelezte, hogy abnormálisan magas volt a méhpusztulás, és az elhullott egyedek több, mint 70 százalékából neonikotinoidokat – rovarirtó szerek maradványait mutatták ki.
„A rovarölő szerek betiltása ugyan ideálisnak hangzik, azonban a földművelőknek nagyon kevés alternatívájuk van a megfelelő termésátlagok fenntartására, amivel még gazdaságos a vállalkozásuk” mondta Dr. Reid „Addig is, amíg abbahagyhatjuk ezeknek a kemikáliáknak az alkalmazását, meg kell találnunk a módot rá, hogy megvédjük az embereket és a vadvilágot a negatív mellékhatásaiktól. A probiotikumok talán hatásos védelmet jelentenek a kolóniák kaptárelhagyásának megelőzésében.”
A kutatók remélik, hogy tovább folytathatják a kutatásokat, és Ontario államban terepen is tesztelhetik a mézelő méhek populációiban a most megismert mechanizmusok hatékonyságát.
