0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Eltűnőben a három szent növény Csongrádból

Az importnyomás, a fogyasztói szokások változása, de főleg a munkaerő-költségszintje és a magas áfakulcsok szorongatják a gazdákat a Dél-Alföldön. Olyannyira, hogy mára az egykor messze földön híres Szatymaz környéki szőlőknek, fűszerpaprika és őszibarack ültetvényeknek csak a töredéke maradt meg- derült ki a településen rendezett hagyományos bor és fűszerpaprika verseny utáni konferencián.

Ha azt mondjuk, szőlő és fűszerpaprika, több település is eszünkbe juthat. Ám, ha hozzátesszük, hogy őszibarack, csakis Szatymazra gondolhatunk. S, bár az őszi idő nem kedvez hamvas héjú gyümölcsünknek, a település gazdaköre – az önkormányzat támogatásával – évek óta ilyenkor rendezi meg bor és fűszerpaprika versenyét. A megmérettetést követő napon tartott konferencián és eredményhirdetésen részt vett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, valamint Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója is.

Mint Barna Károly elmondta, Darányi Ignác még – aki mostanáig az utolsó hivatalban lévő földművelésügyi miniszter volt, aki 1906-ban a településen járt -, több mint ötszáz hektárnyi szőlőt láthatott. A polgármester hangsúlyozta, abban az időben a szatymazi fűszerpaprika Amerikába is eljutott. Ma szinte írmagja sincs a szőlőnek, paprikából a hazai igényeket sem tudnák kielégíteni, és a barack ültetvények is fogyóban vannak. Ugyanakkor a gazdatársadalom képzettsége egyre nő.

„Ahol jól érzi magát a szőlő, ott jó fűszerpaprika is terem”- köszöntötte a résztvevőket Gyuricza Csaba hozzátéve, itt a föld nem csak mennyiséget, hanem minőséget terem.

A főigazgató kiemelte, fontosnak tartja, hogy a kutatás néhány évvel mindig a gyakorlat előtt járjon, miközben megmaradjon a párbeszéd a két oldal között.

Fazekas Sándor elmondta, néhány hónapja kezdeményezte az őszibarack pálinka védetté nyilvánítását. Mint a szakember rámutatott, Darányi Ignác 12 éves miniszteri pályafutása alatt megújult a mezőgazdaság, amit a mai napig érzékelhetünk.

Riesing József, a Rubin Kft. kereskedelmi igazgatója a fűszerpaprika területek az utóbbi időben tapasztalható csökkenésére hívta fel a figyelmet. A helyzetet csak tovább rontja a munkaerő hiánya. Éppen ezért a feldolgozók igyekeznek folyamatosan emelni a felvásárlási árakat, korszerűsítik a technológiát, új fajtákat vonnak termesztésbe.

„Néhány évtizede hat-nyolcszorosa volt a szárító kapacitás a mainak”- jegyezte meg a szakember.

Ezen a területen nagyobb változás nem is várható, hiszen a magyar piacot elárasztotta az olcsó import termék. Hiába jobb a hazai minősége, a nagy felhasználók ugyanúgy az árverseny szorításában élnek. Bár a lakossági vásárlás, illetve a gasztro piac igényes, de ezek nem tudnak eltartani egy ágazatot.

A kereskedelmi igazgató előadása végén kitörési pontként a biotermékek iránti egyre növekvő igényt említette.

„Míg korábban egy család ősszel megvett két kiló fűszerpaprikát, ma 25 dekánként viszik haza”- magyarázta Vas Róbert termelő, hogy akkor mindenki vágott disznót, s bőséggel vásárolta a vörös aranyat. A szakember is kiemelte, egyre távolabbról hozzák a munkaerőt, s a fizetések emelkedését nem követi a fűszerpaprika ára. Lassan többet visz haza egy vendégmunkás, mint amit a gazda keres.

Gyuris Mihály őszibarack termelő hangsúlyozta, nehéz úgy megtartani a dolgozókat, hogy a barack csak 6-8 hónapos munkát ad, s magasak az emberek után fizetendő járulákos költségek.

Hazánk az őszibarack termelés északi határán fekszik, éppen ezért különösen fontos lenne a fajtavizsgálatra nagyobb hangsúlyt helyezni. A szakember áfa-csökkentést felvető kérdésére Fazekas Sándor elmondta, mindez a magyar gazdákat védi, ugyanis ezzel a lépéssel az importot is ehhez kellene igazítani.

„A Cserszegi fűszeres csodát hozott a homokra, s már ott áll a sarkában a Generosa is”- hívta fel a figyelmet a szőlőtermesztés fontossága mellettTóth István, a Mórahalmi Hegyközség elnöke arra, hogy helyi és nem világfajtákkal kell foglalkoznunk. A Csongrádi borvidék fénykorában hatezer hektárt tett ki, ma alig 1300 hektáron termesztenek szőlőt, s ha egyszer eltűnik, nehéz lesz újra visszahozni. Fontos lenne, hogy a gazdák ne csak megélni tudjanak a szőlőből és a borból, hanem fejlesztésre is jusson. Ehhez pedig az oktatás fontosságát emelte ki a szakember, s hogy a vendéglátás a helyi termékeket képviselje.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu