A brit környezetvédelmi terv része a talajvédelem, a tőzegmocsarak védelme és helyreállítása és a kertészeti tőzeghasználat teljes fölszámolása. Mivel a korábbi önkéntes csökkentési intézkedések nem jártak eredménnyel, hatékonyabb intézkedésekre van szükség. Egyelőre még nem tudni, hogy ez mit takar, egyesek szerint akár a tőzegalapú közegekre adó kivetését is annak érdekében, hogy olcsóbbá tegyék az alternatív alapanyagok használatát.
A brit Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Minisztérium (Defra) az év végére ígéri a „tőzegstratégia” részleteinek közzétételét. Michael Gove, a Defra környezetvédelemért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy amennyiben 2020-ra nem történik számottevő előrelépés a kertészeti tőzeghasználat önkéntes alapon való csökkentésében és az alternatív termesztőközegekre való átállásban, szigorúbb intézkedéséket lesznek kénytelenek bevezetni.
Ez a kijelentés meglehetősen mellbe vágta a brit kertészeket, ugyanis 2010 óta, amikor a brit kormány szorgalmazta, hogy a hobbikertészek 2020-ra, az árutermelő kertészek pedig 2030-ra önkéntesen teljesen leváltsák a tőzeget a termesztőközegekben, ez a téma nyugvópontra került. Az ezt követő években nemhogy csökkent volna, inkább nőtt a tőzegfelhasználás. 2014-ben Nagy-Britanniában a lakosság közel 1,4 millió köbméter tőzeget használt föl, szemben a 2013-as 1,26 millió köbméterrel, az árutermelők pedig a 2013. évi 695 ezer köbméterhez képest 718 ezer köbmétert.
A brit kertészeti ágazat már eddig is hatalmas eredményt ért el azzal, hogy eleget tett a kormány célkitűzéseinek, és 2005-re 40 százalékkal csökkentette a termesztőközeg- és talajjavító anyag-használatot. Ugyanakkor nem sikerült teljesítenie azt az irreális elvárást, amely szerint 2010-re 90 százalékkal mérsékelje ezen anyagok használatát. A tőzegleváltás témája az utóbbi években nem kapott nagy hangyúlyt, mivel meglehetősen költséges megoldásnak tűnt, a komposzthasználat szorgalmazása pedig – az alapanyag egyenetlen minősége miatt – háttérbe szorult.
A brit termesztőközeg-gyártók szövetségének elnöke, Steve Harper szerint a „szigorúbb intézkedés” pénzügyi szankciókat vagy jogszabályba foglalt tiltást jelenthet. Éppen ezért a termesztőközeg-gyártóknak új alternatívákat kell kínálniuk a felhasználóknak. Az elnök elmondta, hogy néhány hónap múlva elkészül a felelős alapanyag-használat tanúsítási rendszer, ami segíti a termelőket abban, hogy olyan közegeket választhassanak, amelyekkel megfelelnek az elvárásoknak.
A Defra közölte, hogy támogatja a tőzeget helyettesítő alternatív alapanyagok felhasználására irányuló kutatás-fejlesztést, illetve a felelős alapanyag-használat rendszerének gyakorlati bevezetését, hogy 2020-ra megszűnjön minden olyan akadály és korlát, ami a tőzeghasználat teljes megszüntetésének gátját képezi.
A környezetvédelem igen hangsúlyos eleme a brit nemzeti akciótervnek. A Brexit után a Közös Agrárpolitikát egy olyan új mezőgazdasági és halászati támogatási program váltaná föl, amely a környezet védelmét helyezi előtérbe, és az arra fordított közpénzek az egész társadalom javát szolgálnák. Ezt Theresa May brit miniszterelnök a tervet bemutató kormányülésen jelentette be január elején. Hangsúlyozta, hogy az új rendszer azokat a földhasználókat ösztönzi és jutalmazza, akik a természeti és kulturális örökség védelmének szem előtt tartásával gazdálkodnak, ugyanakkor bünteti a környezetszennyezőket.
Az új brit mezőgazdasági támogatási rendszer – a KAP-pal ellentétben – azokat a gazdákat támogatja, akik termőföldjeiket vadvirágos rétté alakítják át, fákat ültetnek és visszaállítják a terület természetes ökoszisztémáját, a talaj élővilágát, termékenységét. Már áprilisban hatályba lép az új vízvédelmi rendelet, amely minden gazdálkodó számára előírja a rendszeres vízszennyezési kockázatértékelést és –menedzselést, mivel a legnagyobb vízszennyező ágazat a mezőgazdaság.
Az új környezetvédelmi politika fölülbírálja többek között a műtrágya- és növényvédőszer-használatot, és előtérbe helyezi a csekély kimosódású műtrágyákat, illetve a természetes ellenségeken alapuló biológiai növényvédelmet, valamint a rezisztens növényfajták használatát.
