A KSH százötven éves fennállása során először 1895-ben végzett átfogó felmérést az ország gyümölcsösültetvényeiről, s az azóta eltelt időszakban is csak néhány alkalommal volt erre példa. A 2018-as felmérés alapját az Európai Parlament és Tanács 1337/2011/EU-s rendelete adja, ami szerint a tagországoknak teljes körű adatgyűjtést kell végezniük a meghatározott gyümölcsfajokra vonatkozólag. Hazánk esetében ez az alma, a körte, az őszi-, illetve a kajszibarack, ami a gyümölcsültetvények 55 százalékát teszi ki. Akad azonban öt faj, amire bár az adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik, az elmúlt tizenöt évben komoly szerepet töltöttek be a magyar gyümölcstermesztésben.
„A kilenc vizsgált gyümölcsfajta között lesz a meggy, a cseresznye, a szilva, a bodza és a dió is” – mondta Tóth Péter, a KSH Mezőgazdasági statisztikai osztályának statisztikai tanácsadója az összeírás sajtótájékoztatóján.Hangsúlyozta: ezek a fajták az összes hazai gyümölcsös 95 százalékát adják, s közülük is kiemelkedik az alma, ami bár az elmúlt években veszített területeiből, még így is a legnagyobb termőterületet tudhatja magáénak. A második helyen a meggy áll, amit a 2001-es összeírás óta 11 százalékkal nagyobb területen termesztenek a magyar gazdálkodók.
A hazai gyümölcsösök területe ugyanakkor összességében csökken: az 1960-as években volt a csúcs 172 ezer hektárral, azóta ez a szám jelentősen visszaesett, mégpedig a legutóbb mért 93 ezer hektárig. Tóth Péter szerint az összeírás e szempontból is fontos, hiszen a gazdálkodóknak választ kell majd adniuk egyebek közt arra is, hogy terveznek-e telepíteni gyümölcsöst a következő öt évben.
– részletezte a módszert a KSH tanácsadója hangsúlyozva, hogy az ültetvények esetében a 2500 négyzetméternél nagyobb, összefüggően betelepített területeket fogják felmérni, országszerte 500 összeíró munkája révén. Ők egyébként egy, a személyigazolvánnyal együtt érvényes azonosítókártya felmutatásával dolgoznak majd – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a legtöbb gyümölcsös található, mintegy 180-an.
Az adatfelvétel két szakaszban zajlik majd. Az első február 14-től február 28-ig tart majd: azok a gazdák, akik bekerültek a felmérésbe, ezen időszak alatt online tölthetik ki a kérdőíveket (az ehhez kapcsolatos tudnivalókat és jogosultságokat a KSH postai úton küldi ki).
A második szakasz azokra vonatkozik, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel; őket március 1-je és április 16-a között személyesen keresik fel az összeírók. Tóth Péter azt tanácsolta ezzel kapcsolatban, hogy aki teheti, használja az elektronikus úton történő kitöltést, mivel ez esetben a gazdák akkor adhatnak választ a kérdésekre, amikor idejük engedi, nem utolsó sorban így egy nyereményjátékban is részt vehetnek.
A felmérés kapcsán rövid, összefoglaló adatok és interaktív térképek ez év végén várhatóak, végleges eredmények pedig 2019 első negyedévében születnek majd.
