A szatymazi művelődési házban megrendezett tanácskozáson a kertészet jövőjét meghatározó közgazdasági kérdéseket taglalt Kapronczai István, és több javaslatot is tett. Szerinte
Az öntözés kulcskérdés, hosszú távon 600 ezer hektárt lehetne öntözni Magyarországon, elsősorban felszíni vizekből. A zömmel őstermelőkből álló hallgatóság előtt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság transzparenciájának javítása rendkívül fontos, aminek az egyik gátja éppen az őstermelői rendszer. Ennek az a következménye, hogy a gazdasági egységként működő üzemek adózási szempontból sok néven szerepelnek, megnehezítve az átláthatóságot.
Kéki László, a Haifa képviselője elmondta, hogy az őszibarack sok vasat igényel, foszforigénye közepes, bórból, cinkből, mangánból és molibdénből is tekintélyes mennyiséget használ föl. Intenzív termesztésben egyaránt trágyázni kell talajon és lombon keresztül, a talajba pedig szilárd és műtrágyát és tápoldatot is adagolni kell. Alaptrágyázásra és szedés után inkább szilárd trágyát adjunk, érés előtt 50 nappal már nem tápoldatozunk, hanem lombtrágyázunk, ha szükséges, vázolta a menetrendet. Nagyon fontos a szüret utáni bór- és cinkellátás, mert az alapozza meg a következő évi termést – emelte ki.
Apáti Ferenc az őszibarack-termesztés gazdaságosságáról elmondta, hogy 20-25 tonnás átlagtermésnél jól jövedelmez, de komoly tőkeigénye van, művelési költsége kimondottan magas és sok kézi munkát kell végezni benne. Már most ezer forintos nettó órabérrel kalkulált a gazdasági számításaiban, de nemsokára még többet kell majd fizetni a dolgozóknak, amit további termésnöveléssel vagy a technológia átalakításával lehet kiegyenlíteni.
A metszési bemutatót Gyuris Mihály és Vass Károly vezette, Y alakú koronák kialakításáról és fenntartásáról. Ezen a művelésmódon vékony termőgallyakon lesz a termés, úgyhogy a hosszú termővesszőkhöz szokott szemnek elég szokatlan a végeredmény.
