„A projekt végén olyan eredmények születtek, melyek a teljes ágazat számára is hasznosítható kimenetnek tekinthetők (prototípus, technológiai leírások), illetve a fogyasztók számára közvetlenül elérhető új, haltermékek állnak a piaci bevezetés küszöbén.
Összességében elmondható, hogy a projekt a várt és kitűzött célokat elérte, a vállalt feladatok a konzorciumban résztvevő vállalati és kutatási partnerek közötti példaértékű együttműködések keretében maradéktalanul megvalósultak.” – nyilatkozta lapunknak Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója.
Az említett projekt a kiskunlacházi ÖKO 2000 Kft. által vezetett konzurciumhoz (6 vállalkozás, 2 költségvetési intézmény) köthető, amely közel 1,5 milliárd (ebből 1,235 milliárd támogatás, a többi saját erő) forintnyi fejlesztést valósított meg ágazaton belül és, amelynek eredményeképp 10 új haltermék kerülhet forgalomba.
Az ügyvezető elmondta azt is, hogy Magyarország a második legnagyobb pontytermelő Európában (körülbelül 18 000 tonna per év, amelyből 3 130 tonnát exportáltunk 2016-ban). Az afrikai harcsa termelésével is hazánk a kontinensen belül vezető helyen képviselteti magát, a Food and Agriculture Organisation (FAO) adatai szerint 2015-ben 2,8 ezer tonna mennyiséggel, ezt a fajt egyébként rajtunk kívül csak Hollandiában és Németországban tenyésztik nagyobb mennyiségben.
Magyarország elősorban Lengyelországba, Romániába, Ausztriába, Horvátországba, Szerbiába, és Olaszországba exportál.
A 2016-os évben a 26 480 hektár halastóban 20 388 tonna halat (pontyot, harcsát, busát, amurt, süllőt, kárászt, csukát és keszeget), míg a 17 darab intenzív telepen pedig 3 969 tonnát (afriakai harcsát és pisztrángot) termeltek meg a gazdálkodók, melynek jelentős része már feldolgozott formában jelenik meg a fogyasztók előtt. Az elmúlt években nőtt a feldolgozottság mértéke és csökkent az előhal árusítás (pucolt hal, friss vagy fagyasztott filé, félkész, tehát panírozott és egyéb konyhakész termékek, füstölt árú és konzervek).
A szakember szerint a mai napig nagy az élőmunka igénye az ágazatnak, ezért további gépesítés szükséges, feldolgozók építésével pedig növelni kell a feldolgozott haltermékek mennyiségét. A horgászigényekhez igazított haltermelés előmozdításra szorul új halfajok bevonásával a tógazdasági termelésbe, az intenzitást pedig növelni kell, amely hazai haltermelés és halfogyasztás bővüléséhez vezet, ebben segít a januári ÁFA csökkentés is, így a fogyasztók olcsóbban juthatnak hozzá a halhúshoz.
