Azt már régóta tudják a kutatók, hogy bizonyos esetekben nem csak a jól ismert kórokozó élesztők (például egyes Candida-fajok) okozhatnak betegségeket az embereknek, hanem a pékélesztőként ill. bor- és sörélesztőként hasznosított Saccharomyces cerevisiae is. Azonban nagyon kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy a faj fertőzéseket okozó izolátumai közeli rokonai-e azoknak a törzseknek, amelyeket például a kenyérsütésnél használnak fel.
Van például olyan dokumentált eset, ahol egy pék kemoterápiával kezelt felesége fertőződött meg az élesztőgombával, ami aztán majdnem a halálát okozta. Igaz, a szerzők nem állapították meg egyértelműen, hogy pontosan az a pékélesztő-törzs volt-e a kórokozó, amit a pék munkája során használt, vagy csak véletlen, hogy a férj történetesen élesztőkkel dolgozott. Az ilyen fertőzések csak komplex genetikai azonosítás segítségével értelmezhetőek megfelelően – magyarázza Pfliegler Valter Péter. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének adjunktusa hozzáteszi: jellemzően csak a bizonyos kezelés vagy betegség miatt védekezni képtelen (immunszuppresszált állapotú) immunrendszernél okoznak ilyen súlyos gondot az élesztőgombák.
A kutatók elsőként a kereskedelmi forgalomban kapható élesztőkből, illetve speciális gombaprobitikumokból szereztek be mintákat, s ezeket vetették össze klinikai betegek mintáival – azokkal az izolátumokkal, melyeket a Klinikai Központ Orvosi Mikrobiológiai Intézetétől és a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézetétől kaptak.
Széles molekuláris genetikai eszköztár felhasználásával végeztünk összehasonlítást. Miután azonosítottuk, hogy mely klinikai gombák rokonai kereskedelemben kapható élesztőknek, számos élettani tulajdonságukat vizsgáltuk: hogy bírják a magas hőmérsékletet, különböző stresszhatásokat, mennyire virulensek, milyen a kórokozó képességük, el tudják-e kerülni az immunrendszert, termelnek-e a szöveteket károsító enzimeket – sorolta Pfliegler Valter Péter.
Az eddigi kutatásokban, illetve a projekt folytatásában részt vesznek az egyetem Általános Orvostudományi Kar Immunológiai Tanszékének, a Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológiai Tanszékének, valamint a TTK Genetikai és Alkalmazott Mikrobiológiai Tanszékének kutatói is.
A vizsgálatok során beigazolódott, hogy a klinikai élesztők jobban bírják a stresszt, de nem virulensebbek, és nem játsszák ki az immunrendszert hatékonyabban, mint a kereskedelmi forgalomban kapható élesztők.
Utóbbiaknál, ha bekerülnek a szervezetbe, új élettani tulajdonságok alakulnak ki, hogy kibírják a stresszes környezetet, melyet az emberi test jelent számukra. A klinikai gombák esetében adataink arra utalnak, hogy az élesztők jelen lehetnek az emberi szervezetben komoly betegség okozása nélkül is. Ritka esetekben, például immunhiányos állapotban pedig stressztűrésüket kihasználva kórokozóvá válhatnak – magyarázta az adjunktus.
Pfliegler Valter Péter szerint ezeknek a vizsgálatoknak nagy szerepe van a gombás megbetegedések okainak megértésében, hiszen világszerte egyre nagyobb problémát okoznak a korábban ritka kórokozókfajok, mint a Saccharomyces is. A kutatócsoport folytatni fogja a vizsgálatokat, kibővítik az izolátumgyűjteményt, és arra keresik a választ, hogy milyen gyakori az, hogy egy klinikai gomba az élelmiszeripari törzsek rokona.
A publikáció a molekuláris táplálkozás- és egészségtudományi szaklapban, a Molecular Nutrition and Food Research-ben jelent meg.
