2017 első két hónapjában a kivitel gyorsabban bővült a behozatalnál. Az év egészében azonban a belföldi felhasználás GDP-nél erőteljesebb növekedése miatt – a beruházás 7, a fogyasztás 4 százalék körüli ütemben emelkedik – az import dinamikája lesz a gyorsabb. Így az egyébként nagyon magas külkereskedelmi aktívum el fog maradni a tavalyitól.
Növekvő bérek mellett csökkenő munkanélküliség
A bruttó keresetek dinamikája a tavalyi 13 százalékról 10 százalék körülire fékeződik, ami 7 százalék körüli, nagyon gyors, de a tavalyi kétszámjegyűnél kisebb ütemű reálkereset-növekedést jelent. A minimálbér ugyan a tavalyi 15 százalék után idén „csak” 8 százalékkal emelkedik, ami kisebb nyomást gyakorol a béremelésekre, a munkaerőhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása azonban továbbra is jelentős. Az első két hónapban közfoglalkoztatottak nélkül a verseny- és költségvetési szféra béremelkedése hasonló volt.
A munkanélküliség egy év alatt 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent, ráadásul ez a közmunkás-létszám több mint 20 százalékos mérséklődése mellett ment végbe. Ez az adat az egyik legkisebb az EU-ban. Hozzáteszik, hogy a közmunkásokat is munkanélküliek közé számítva a ráta 7,4 százalék körüli, magasabb az EU átlagánál.
Gond lehet az államadósság csökkentése
A folyó fizetési mérleg egyenlege a 2016. évi 6,8 milliárd eurós, hatalmas aktívum után 2017-ben, főleg a külkereskedelmi többlet visszaesése miatt 3,6 milliárd euróra csökkent, és 2018-ban várhatóan tovább, 2,5 milliárdra mérséklődik. A külső finanszírozási képesség a 2016. évi 7 milliárd euróról 2017-ben 5,1 milliárd euróra csökkent, de 2018-ban a beáramló EU-transzferek hatására visszaemelkedik a 2016. évi szintre.
A külföldiek Magyarországon befektetett működőtőke-állománya 2008 eleje óta mindössze 3 milliárd euróval emelkedett. A nettó közvetlen külföldi befektetések GDP-arányos állománya a válság előtti 50 százalékról 2017-re 45 százalék körülire csökkent, és aránynövekedésre idén sem lehet számítani.
Az idei első negyedévben 872 milliárd forint, az éves előirányzat csaknem 64 százalékát kitevő pénzforgalmi hiány alakult ki a központi költségvetésben, aminek fő oka az uniós támogatások kormány általi megelőlegezése.
