Összességében a Bizottság 1 135 milliárd euró kötelezettségvállalást (2018-as árakon kifejezve) tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a 2021–2027 közötti időszakra, amely az EU27-ek bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,11 százalékának felel meg. A kötelezettségvállalások javasolt szintje 1 105 milliárd eurónak (vagy a GNI 1,08 százalékának) megfelelő kifizetési előirányzatot jelent. Az új büdzsé magában foglalja az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal folytatott fejlesztési együttműködés finanszírozására szolgáló, máig egy kormányközi megállapodás keretében működő fő uniós eszköz, az Európai Fejlesztési Alapot is.
Figyelembe véve A várható inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014–2020 közötti költségvetésnek.
Közös Agrárpolitika
A Bizottság ugyanakkor kritikusan megvizsgálta, hogy hol van lehetőség megtakarításokra, és a hatékonyság növelésére.
A brüsszeli testület korszerűsítené mindkét szakpolitikát, biztosítandó, hogy kevesebb forrással is eredményesek legyenek, és akár új prioritásokat is szolgáljanak. A kohéziós politikának például egyre fontosabb szerepe lesz a strukturális reformok támogatásában és a migránsok hosszú távú integrálásában.
Modern, egyszerű és rugalmas költségvetés
A költségvetés szerkezete egyértelműbbé válik és fokozottabb összhangban lesz az EU prioritásaival. Ma a források túl sok program és eszköz között oszlanak meg, a költségvetésen belül és kívül is. A bizottság ezért a programok számának több mint egyharmadával való csökkentését javasolja (a jelenlegi 58-ról a jövőben 37-re), például a szétaprózott finanszírozási források új integrált programokban való összefogásával, és a finanszírozási eszközök használatának radikális egyszerűsítésével, többek között az InvestEU Alapon keresztül.
A közelmúltbeli kihívások – különösen a 2015. évi migrációs és menekültválság – egyértelműen rámutattak a jelenlegi uniós költségvetés rugalmassági korlátaira a kellően gyors és hatékony fellépés terén. Az EB javaslata ezért nagyobb rugalmasságot biztosít a programok között és azokon belül, a válságkezelési eszközök megerősítésével és egy új „uniós tartalék” létrehozásával az előre nem látható események kezeléséhez, és többek között a biztonság és a migráció területén jelentkező vészhelyzetekre való reagáláshoz.
Jogállamiság és pénzgazdálkodás
Jelentős újítás a javasolt költségvetésben az uniós finanszírozás és a jogállamiság közötti megerősített kapcsolat.
A jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak. Az Európai Bizottság ezért egy új mechanizmust javasol, amely megvédi az uniós költségvetést a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló általánossá vált hiányosságokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatoktól.
Ilyen határozatra a bizottság tesz majd javaslatot, és az elfogadásáról a kormányfőket tömörítő Európai Tanács fordított minősített többségi szavazással dönt.
A hvg.hu szerint ez a jogállamisággal kapcsolatos bizottsági javaslat – ahogy azt néhány napja a Financial Times kiszivárogtatta – nem a költségvetés része lenne, hanem egy újfajta mechanizmust hozna létre a költségvetés végrehajtási rendeleteként, amelyet a büdzsével ellentétben nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel kell elfogadni. Vagyis egyes tagállamok nem tudják megvétózni a határozathozatalt. Ugyanakkor egy esetleges forrásmegvonásnál azonban figyelembe vennék az Európai Bíróság és az Európai Számvevőszék értékelését is, és módot adnának az érintett tagországnak, hogy korrigáljon vagy kifejtse álláspontját – derül ki a javaslatból.
Új támogatások
Az euróövezeti stabilitás a munkahelyteremtés, a növekedés, a beruházások és a társadalmi méltányosság előfeltétele az Unió egészében. A Bizottság 2017 decemberében, az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítését célzó ütemterve részeként felvázolta, hogy miként lehetne új költségvetési eszközöket kialakítani az EU közkiadásainak keretében az euróövezet stabilitásának és az euróövezeti konvergenciának a támogatása érdekében. A Bizottság az új többéves pénzügyi keretben két új eszközt javasol:
– Egy új Reformtámogató programot, amely – összesen 25 milliárd EUR költségvetéssel – pénzügyi és technikai támogatást kínál minden tagállamnak a kiemelt reformok végrehajtása céljából, különösen az európai szemeszter összefüggésében. Emellett egy konvergenciatámogató eszköz célzott támogatást biztosít az euróövezeten kívüli, a közös valutához való csatlakozás előtt álló tagállamok számára.
– Egy európai beruházásstabilizáló funkciót, amely segít fenntartani a beruházási szinteket nagy aszimmetrikus sokkok esetén. Kezdetben az uniós költségvetés keretében legfeljebb 30 milliárd eurót kitevő back-to-back hitelek formáját ölti, amelyhez a kamatköltségek fedezésére a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás társul. A hitelek pénzügyi többlettámogatást nyújtanak olyankor, amikor az államháztartások túlfeszítettek és fenn kell tartani a kiemelt beruházásokat.
Új önálló költségvetési bevételek
Az új prioritásokhoz új beruházásokra van szükség. A bizottság ezért javasolja azt, hogy ezek finanszírozása új pénzügyi források (körülbelül 80 százalék), átcsoportosítások és megtakarítások (körülbelül 20 százalék) kombinációja révén történjen.
Az EU jövőbeli finanszírozásával foglalkozó magas szintű munkacsoport ajánlásaira építve a bizottság a jelenlegi átfogó finanszírozási rendszer – a saját források – modernizálását és egyszerűsítését, valamint a költségvetés bevételi forrásainak diverzifikálását javasolja.
A hosszú távú költségvetés finanszírozásának új forrásai:
A Bizottság a jelenlegi hozzáadottértékadó-alapú saját forrás egyszerűsítését és új saját források kosarának bevezetését javasolja a politikai prioritásainkhoz kapcsolódóan.
Az új saját források javasolt kosara a következőket foglalja magában:
– a kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeinek 20 százaléka;
– az új közös összevont társaságiadó-alapra alkalmazott 3 százalékos lehívási mérték (a szükséges jogszabály elfogadása után fokozatosan kell bevezetni);
– az egyes tagállamokban keletkező, újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján kiszámított nemzeti hozzájárulás (kilónként 0,80 EUR).
Ezek az új saját források a teljes uniós költségvetés mintegy 12 százalékát teszik ki, és évente akár 22 milliárd euróval járulhatnak hozzá az új prioritások finanszírozásához.
Visszatérítések
Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése lehetőséget kínál a visszatérítések, sőt, a visszatérítéshez kapcsolódó kedvezmények bonyolult rendszerének kezelésére. Az Európai Bizottság az összes visszatérítés megszüntetését, és a tagállamok által az uniós költségvetés számára a vámbevételek (az egyik saját forrás) beszedésekor megtartott összeg 20-ról 10 százalékra való csökkentését javasolja. Mindkét intézkedés egyszerűbbé és méltányosabbá teszi az uniós költségvetést.
Az egyes tagállami hozzájárulások hirtelen és drasztikus emelkedésének elkerülése érdekében a Bizottság a jelenlegi visszatérítési rendszer fokozatos kivezetésére öt éves időszakot javasol.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint „ma fontos pillanat jött el az Uniónk számára. Az új költségvetés lehetőséget ad arra, hogy jövőnket egy, a szolidaritás által összekötött 27 tagból álló, új és nagyra törő Unióként alakítsuk. A mai javaslatban gyakorlati tervet mutatunk be arra, hogy hogyan lehet többet elérni kevesebből.
A jó gazdasági széljárás biztosít némi mozgásteret, de nem kímél meg attól, hogy néhány területen megtakarításokat tegyünk.
Most a Parlamentnek és a Tanácsnak kell lépnie. Határozottan úgy vélem, arra kell törekednünk, hogy a jövő évi európai parlamenti választások előtt megállapodásra jussunk – tette hozzá Juncker.
A jelenlegi javaslat tárgyalása után a jövőbeli hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó döntést a Tanácsnak kell meghoznia, egyhangúlag eljárva, az Európai Parlament egyetértésével a tervek szerint a megállapodásnak egy éven belül meg kell születnie.
További részletek az Európai bizottság közleményében.
