Ha csak a mennyiséget nézzük, akkor továbbra sincs gond – írja a g7.24.hu. Magyarország ugyanis a hatodik legnagyobb vetőmagexportőr a világon, Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile mögött. A Vetőmag Szövetség adatai szerint tavaly 316 ezer tonna vetőmagot termesztettek a magyar gazdák 113 ezer hektáron.
Csakhogy emögött alig van magyar exportőr, magyar mezőgazdasági innováció pedig még kevésbé. Hiába foglalkozik Magyarországon 850 vállalkozás vetőmag termesztéssel és kereskedelemmel, ezek a magyar kivitelnek nagyjából csak az 5 százalékát adják.
A három nagyvállalatról annyit lehet tudni, hogy kiadják a gazdáknak a bázismagot, majd szerződést kötnek a termelőkkel, és a cég megvásárolja tőlük a kész termést, vagyis a vetőmagot. A multik vetőmag üzemmel is rendelkeznek, a Pioneer és a Syngenta zöldmezős beruházásban építette meg a feldolgozó gyárát, míg a Monsanto az egykori bábolnai IKR üzemét vásárolta meg.
Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség ügyvezető igazgatója általánosságban azt mondta a G7-nek, hogy az export tetemes részét a kukorica vetőmag teszi ki. (Kukoricából csak Franciaország exportál többet a kontinensen.)
A magyar vetőmag ágazat óriási változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A rendszerváltáskor hirtelen visszaesett a vetőmag termelési területe, a felhasznált vetőmag mennyisége viszont meredeken emelkedni kezdett.
A vetőmag-üzletből elvileg kétféleképpen lehetne nyereséget csinálni. Az egyik a vetőmag termelése, a másik pedig a növények nemesítése. De hiába nő rohamosan a globális piac (1994 óta a hétszeresére nőtt a nemzetközi vetőmag-kereskedelem), az ázsiai, és azon belül is főleg a kínai vetőmag-import mindenhol letörte az árakat, és az egész ágazat jövedelmezősége visszaesett.
Magyarországon az egész növénytermesztés nagyrészt négy monokultúrából áll (kukorica, búza, napraforgó, repce), és a feldolgozóipari kapacitások sem olyan erősek, ezért nem lehet meglepetés, hogy hozzáadott érték nélküli nyersanyagexportőr lett az ország.
„Nagy a technológiai elvárás, figyelni kell a meghatározott izolációs távolság megtartására is” – mondta a G7-nek Kesjár Kamilla, a Kesjár Flóra Kft. ügyvezetője. A hazai cég elsősorban zöldségfélék vetőmagját termeli és termelteti. Nemcsak Magyarországra, de a környező országokba is szállít.
Kesjár Kamilla szerint a szántóföldi kultúrák – búza, vagy kukorica – esetében kisebb a kockázat, hiszen a rosszul sikerült termést még el lehet adni takarmánynak. A zöldség-ágazatban azonban rizikósabb a vetőmagtermesztés, hiszen a növény csírázási képessége csak a betakarítást követően derül ki.
Fémzárolt minősítés
Hogy sikerült-e a dolog, azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) régiós laboratóriumaiban döntik el, amikor bevizsgálják őket. Alkalmanként és tételenként ötezer forint a vizsgálat ára, és ha áldását adja a hivatal, akkor a vetőmag megkapja a fémzárolt minősítést (ez egyfajta minőségi garancia).
A Nébih tájékoztatása szerint az elmúlt négy évben több mint 160 ezer tételt vizsgáltattak be a termelők.
A vetőmag nemesítése még ennél is jövedelmezőbb lehet, de ehhez még több kitartás és szerencse kell. Egy-egy fajta nemesítése akár 5-10 évig is eltarthat, mivel a magokat el kell vetni és meg kell várni, míg kikelnek. Tehát a kísérleti növények tulajdonságai – például a szárazságtűrés, hozamnövekedés, vegyszerekkel szembeni ellenállás – csak a termés beérése után derül ki biztosan. Aztán újra el kell vetni, és újra ellenőrizni kell, és a legtöbb kísérlet nem is sikeres.
A magyar nemesítés egy része állami kézben maradt a rendszerváltás után, de a szakmának nincs túl jó véleménye a hazai nemesítésről, eredmények sem nagyon vannak. A hibrid vetőmagok sorában lényegében kiszorultak a hazai nemesítésű vetőmagok, a repce és a búza esetében egy százalék az arány, míg a hibrid kukorica kevesebb, mint tíz százalékát adják a magyar fejlesztésű fajták.