Ha sikerülne ipari megoldást kidolgozni, az Európa szójaimportjára is nagy hatással lesz. Korábban mi is beszámoltunk a lucerna fehérje célú felhasználásáról Dániában, és hazánkban a Tedej Zrt.-nél. Az eljárás hasonló, az alapanyagot ez esetben a fűfélék adják.

Fotó: Universität Hohenheim
A fűfélék egyébként jelentős fehérjetartalma az egygyomrú állatok számára gyakorlatilag hozzáférhetetlen, mert a cellulóz és lignin számukra emészthetletlen. Észak-európai kutatók ezen próbálnak változtatni egy új eljárással. A rostok közül préseléssel nyerik ki az értékes fűfehérjéket, és a kipréselt fűlé melegítésével kicsapják a fehérjét. A fehérjecsomókat centrifugálással már könnyen el lehet különíteni a folyadéktól. A fehérjecsomókat porrá szárítják, majd feldolgozzák pelletnek, ami ebben a formában már egygyomrú állatok takarmányozására is alkalmas.

Fotó: Universität Hohenheim
Dániában több éve kutatják a fűből származó fehérjék kinyerésének lehetőségeit, és már vannak cégek, amelyek nagyobb mennyiség előállítására képesek. A BioRefine nevű vállalat például – saját közleménye szerint – 3 ezer hektáron termeszt lóherét és lucernát, hogy „zöld biofehérjét” állítson elő belőle. A végtermék 50 százalék nyersfehérjét tartalmaz.

A „Gruen-ProHen” nyomon követési projekt keretében most azt kívánják vizsgálni, hogy milyen arányban érdemes a fűfehérjét használni a tojótyúkok takarmányozásában. Megnehezíti a fűfélék használatát, hogy a fehérjekivonat összetételét nagy mértékben befolyásolják a felhasznált növényfajok és a termesztési körülmények. A Hohenheimi Egyetem kutatói ezeket a hatásokat és a tojótyúkok fehérjehasznosítását is vizsgálják.

Fotó: Universität Hohenheim
A fűfehérje előállítása során keletkező rostanyag és a préslé újrahasznosítható, például bioalapú műanyagok, papír, energiatermelési alapanyagként szolgálhatnak, sőt, a műtrágyagyártásban is hasznosíthatók.
Európa szójaimport-függőségén is sokat enyhítene, ha a fűből származó fehérje megfelelő takarmánynak bizonyulna monogasztrikus állatok etetésére.