A dr. Bakonyi Károly és dr. Kocsis László nemesítő munkájának eredményéből született, sokrétűen fölhasználható, nagy termésbiztonságú, a borászati technológiákba jól beilleszthető Messiás szőlőfajtát a Georgikon Kar cserszegtomaji szőlőfajta-kísérleti telepén tartott sajtótájékoztatón mutatták be.
Egy kiváló szakember életművének az élet utáni kiteljesedése a Messiás, fogalmazott Kocsis László, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszékének vezetője. A kilencvenes évek közepén merült föl, hogy a Georgikon Kar kertészeti tanszékén a fehérborszőlők után vörösbort adó szőlőfajta keresztezéses nemesítését is elkezdjék. A nemesítői cél a nagy termésbiztonság, a többi vörösborszőlő szüreti idejéhez rugalmasan igazodó érési idejű fajta volt, amelyből többféle típusú bor készíthető. Termesztéstechnológiai szempontból elvárás volt a felálló, erős hajtásszerkezet, a különböző metszésmódokkal elérhető jó terméshozam, a laza, a magas színanyag-tartalom érdekében kisbogyójú fürt.
A Messiás előbb szüretelhető, mint a nagy, vörösbort adó szőlőfajták, választékot bővít. A szülőfajták megválasztásánál a fő szempont a minőség és a kiváló színanyag-tartalom és koraiság volt. Így esett a választás a Merlot-ra és a szlovák Dunájra, mondta el Kocsis László. A Messiást 2010-ben jelentették be állami fajtaelismerésre, az azt megalapozó DUS és minőségvizsgálatok Helvécián folytak. Ott a Kékfrankos fajtát használták kontrollként, míg a Georgikonon a Merlot teljesítményéhez hasonlították.
A Messiás átlagos ellenálló képességgel rendelkező szőlőfajta. Fürtje azonban nem túl tömött, így kevésbé rothad. Az országban kisebb és nagyobb pincészetek is kipróbálták. Többek között Egerben a Thummerer Pincészet, míg Zala megyében a Cezar Winery, akik nagyon meg vannak elégedve a Messiással, és tervezik a terület bővítését.
Augusztus elején-közepén már 18 körüli mustfokkal szüretelhető. Későbbi szedéssel nagytestű, rubinvörös, tanninos bor készíthető belőle. Az erjedése négy hét alatt lezajlik, akár primőrborként is forgalomba hozható.
Kocsis László elmondta, hogy a fajta szaporítóanyagának termesztését szerződéses partnerekkel képzelik el, jelenleg a fajtatulajdonos, a Pannon Egyetem kertészeti tanszéke szaporítja kisebb mennyiségben.
Pálfi Dénes, címzetes egyetemi docens, kertészmérnök, aki szintén bábáskodott a Messiás fajta születésénél kiemelte, hogy Messiás bora a legrosszabb évjáratban is szép, minőségi, testes, jelleges, sötét rubinvörös színű bort ad, amelyet soha nem kell javítani. Fajtaborként is megállja a helyét. Véleménye szerint házasítási alapanyagként az évjáratonként igen változó minőséget adó, de Magyarországon nagy arányban termesztett Kékfrankos, Pinot Noir „feljavítására” is kiválóan alkalmas. Pálfi Dénes szerint rozé bornak „kár lenne elpazarolni”, karakteres friss, primőrbornak azonban kiválóan alkalmas a Messiás. Reméli, hogy a piac is vevő lesz az ilyen jellegű borokra.
A szakember elmondta, hogy Bakonyi Károly nagyon várta azt, hogy megérhesse, hogy vörösbort adó szőlőhibridjei közül legalább egy állami fajtaelismerést kapjon. A névválasztás nem okozott osztatlan sikert, de azzal sikerült meggyőzni az illetékeseket, hogy egy nyolcvan év fölötti nemesítő szakmai életútja lezárásaként, számos fehérbort adó és csemegeszőlő, illetve alanyfajta után az első vörösbort adó hibridjének állami fajtaelismerését úgy várta, „mint a Messiást”.
