„2050-re 70%-kal több élelmiszerre lesz szükség a világban, nem feledve azt, hogy addigra 40%-kal kevesebb ivóvíz és 30%-kal kevesebb termőföld áll majd rendelkezésünkre” – beszélt az előttünk álló kihívásról Nagy István agrárminiszter a Kalocsán megszervezett eseményen. Mint azt a tárcavezető egyértelműsítette, erre az agrárium szereplői csak akkor lesznek képesek, ha nyitottá válnak a különböző tudományágakból jövő ismeretek s technológiák befogadására. Márpedig erre már most nagy szükség van, hisz napjainkban számos olyan változás tapasztalható – akár az időjárásban vagy éppen a nemzetközi agrárpiacon –, amelyek azonnali cselekvést indokolnak. „Néhány éve azt gondoltuk, hogy a digitalizáció jó darabig nem érint majd bennünket, a jelenlegi helyzet azonban indokolttá teszi a változtatást úgy az eszközeink, mint a gondolkodásunk terén” – fogalmazott Nagy István, aki szerint a magyar gazdák versenyképességéhez az összefogásra is minden eddiginél nagyobb szükség van. Annál is inkább, mivel hiába az ágazat kibocsátásának elmúlt években történő bővülése vagy éppen a 2016-os rekord termésátlagok, jövedelmezőség terén le vagyunk maradva az EU tagállamai közti versenyben.
Az agrárminiszter szavai szerint a felzárkózáshoz a rendelkezésünkre álló hétéves ciklus forrásainak átstrukturálása jelentheti a megoldást, ennek kapcsán pedig a 2020-as és 2021-es esztendő lehet a vízválasztó.„Minden eszközzel a gazdák jövedelmezőképességén dolgozunk” – hangsúlyozta Nagy István, aki a jelenlegi, 59%-os hektáronkénti jövedelmezőség javítását tűzte ki közös célul. Fontos partnerek lesznek e téren a fiatalok, akik számára valós alternatívává kell tenni az agrárpályát. Ahogy az agrárminiszter fogalmazott, le kell számolni a sáros gumicsizma sztereotípiával, hiszen a mai mezőgazdaság egy széles ismeretanyagra épülő s széles látókört kívánó tudományág.
Ehhez a gondolatmenethez csatlakozott beszédében Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója is, aki szerint az új nemzedék tagjai számára természetesek a modern módszerek, amelyeket az évtizedek óta hagyományos eszközökkel dolgozó gazdák bizony nehezen fogadnak el. Utóbbi annak fényében nem meglepő, hogy a napjainkban oly sokszor említett digitális agrártechnológia szinte hetente mutat fel új eredményeket.
„Olyan robbanásszerű fejlődés tapasztalható most az ágazatban, amire legutóbb az ipari forradalom idején volt példa”Számos egyéb mellett a megváltozott klímafeltételek mellett alkalmazható erdészeti, növénytermesztési vagy állattenyésztési módszerekhez kínálnak innovációs hátteret és szakmai tudást a NAIK kutatóintézeteinek szakemberei. „Egyre több gazda keres meg minket szaktanácsadást kérve” – tette hozzá beszéde végén Gyuricza Csaba, hozzátéve, hogy az innovációra való fogékonyság kulcskérdés a versenyképesség terén.
