Az eseménynek helyszínt a Magyar Testnevelési Sporttudományi Egyetem biztosított.
A Heimann Családi Birtok első embere Az eddigi fejlesztési koncepció és a támogatások „zsákutcái” címmel tartott előadásában felütésként kihangsúlyozta, a külső okokra való hivatkozással hajlamosak vagyunk elfeledkezni saját felelősségünkről.
Heimann Zoltán a 2009-2023 kifizetéseket elemezve rámutatott, az EMGA (Nemzeti Boríték) 122 milliárd forintos összegének 76,4 százaléka jutott a szerkezet átalakításra, 11,7 százalékot beruházásokra fordítottak, majd ezt követte a melléktermék lepárlás (5,2 százalék) és a zöldszüret (3,6 százalék).
A Vidékfejlesztési Programon keresztül – 2014-2023 között – 19,4 milliárd forint jutott a borászatoknak, s további 9,6 milliárd az Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésén keresztül. A 2019-2021 közötti Nemzeti támogatásokat egyértelműen a HoReCa szektor vitte el, a 4,14 milliárdból 3,5 milliárdot fordítottak erre a célra (ezidő alatt a lepárlás is kapott 0,5 milliárdos támogatást). Heimann Zoltán kiemelte, az egy hektárra jutó összes támogatás elérte a 2,7 milliárd forintot.
A kibocsátás változását reálértéken vizsgálva kiderül, hogy az egy hektárra eső teljesítményt nézve hazánk teljesít a leggyengébben, ráadásul folyamatosan csökkenő tendenciát mutatva. Míg a franciák egységnyi területre jutó kibocsátása 14235 eurót tesz ki, – ami a magyarokénak tízszerese – az olaszok a maguk 13158 eurójával alig maradnak el, amit az osztrákok is közelítenek, de a németek 11416 eurója is jó teljesítménynek számít.
Ezek szerint 2009-2013 között még ez az arány nálunk 1,2 százalék volt, a következő, 2018-2022-es időszakban már csak 0,9. A többi borországnál összességében kis növekedés volt tapasztalható. A megtermelt bor mennyiségének tükrében nézve az exportot, a szlovákok mutatnak kiugró eredményt – 120 százalék – amihez hazánk is nagyban hozzájárul. Az exportált boraink területén a folyóbor aránya nőtt, viszont ezzel párhuzamosan csökkent a pezsgők és a palackozott termékek kivitele. A szakember felhívta a figyelmet, 2009 és 2022 között alig 4 százalékos árnövekedést tudtunk elérni a világpiacon. Ha ezzel szemben megnézzük a közeli Ausztriát, kényelmetlenül érezhetjük magunkat.
Heimann Zoltán néhány Magyarországhoz (100 százalék) viszonyított teljesítményadatot is bemutatott a versenytárs országok tükrében. Mint kiderült, egy üzemre vetítve a szőlő-bor kibocsájtás Ausztriában 175 százalék, Olaszországban 151 százalék, Spanyolországban 114 százalék, s csak Portugália – 88 százalék – marad el mögöttünk. Ugyanakkor még érdekesebb, mindez hogyan hasznosul a támogatások tükrében.
A nettó hozzáadott érték tekintetében szintén a szomszédaink vezetnek 171 százalékkal, az olaszok is elérik a 160 százalékot, s itt is csak a portugálok maradnak el tőlünk. Viszont ha már az egy üzemre vetített nettó jövedelmet vizsgáljuk, a leggyengébbnek látszó láncszem, a portugálok is hozzánk képest 126 százalékkal teljesítenek, s ezt összevetve az osztrák 212 százalékával, nem sok dicsekvésre méltó terület marad számunkra. Egy viszont biztos – szögezte le a szakember –, a világpiac itt van és egyre gyorsabb az átalakulás, amihez nekünk is alkalmazkodni kell.
