Az éhezés elleni küzdelemben új kihívások jelentkeznek. Egy pozitív időszakot követően ismét terjed a krónikus éhezés és az alultápláltság, visszavetve több évtized munkáját.
Eközben a túlsúly és elhízás bonyolítja a táplálkozási problémákkal vívott küzdelmet, miközben a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha nemzetek, intézmények és emberek összefognak, komoly eredményeket lehet elérni az élelmezés és a táplálkozás terén.
Cél és menetrend
A New York-i fenntartható fejlődés ENSZ csúcstalálkozón 2015 szeptemberében 193 ország elfogadta a 2030-ig megvalósítandó 17 fenntarthatósági célt és az ahhoz vezető menetrendet. Ezzel a nemzetközi közösség letette voksát a szegénység és az éhezés megszüntetése, a bolygó védelme és a jólét biztosítása mellett. Több cél, mint a jó egészség és a mindenki számára elérhető minőségi oktatás csak akkor realizálható, ha már senki sem éhezik. Az éhezés megszüntetését előirányzó 2-es számú cél (az élelmezésbiztonság, a megfelelő táplálkozás és a fenntartható mezőgazdaság garantálása) foglalja össze a FAO küldetését.
A FAO adatai szerint 2017-ben több mint 820 millió ember volt krónikusan alultáplált, 17 millióval többen az előző évhez képest. Ezen emberek több mint fele konfliktusok által sújtott országokban él. Ugyanakkor 1,9 milliárd ember túlsúlyos, közülük 672 millió elhízott, jelentős egészségügyi kockázatnak kitéve magát.
Dimitra klubok és a nemi szerepek
A FAO Dimitra klubjainak célja a vidéken élők, különösen a nők elismertségének javítása, illetve a tudásmegosztás és a párbeszéd elősegítése. A Kongói Demokratikus Köztársaság Tshopo megyéjében élő nők és férfiak Dimitra klubban vitatják meg a halászati kérdéseket, melyek korábban kizárólag a férfiakra tartoztak. Úgy döntöttek, hogy bevonják a nőket is a halászatba, melynek eredményeképp nőtt a háztartások által kifogott halmennyiség és a jövedelmük, ezáltal az egész közösség jóléte. |
Mi történt?
Nőtt az erőszakos konfliktusok száma szerte a világon, különösen a már eleve élelmezési nehézségekkel küzdő országokban, további lökést adva a kényszerű elvándorlásnak.
Ezen tényezők, a gazdaság visszaesésével és a robbanásszerűen terjedő elhízással együtt lenullázták az elmúlt évtized eredményeit az éhezés és az alultápláltság elleni küzdelemben.
Kapcsolat a vidékkel
Globálisan az éhezés felszámolása csak úgy érhető el 2030-ra, ha az élelmezésbiztonság és a vidékfejlesztés közti kapcsolatot is figyelembe vesszük. A rászorulók 70 százaléka él vidéki térségekben, elsősorban földművelésből, halászatból és erdőgazdálkodásból. Jólétük védelme és előmozdítása kulcsfontosságú az alultápláltság felszámolásához, élelmiszer-termelési rendszereink fejlesztéséhez és természeti erőforrásaink hosszú távú biztosításához.
Mit tehetnek az országok?
- Fokozott hangsúlyt kell fektetniük az éhezés felszámolására irányuló nemzeti stratégiákra. Emellett a szociális védelem, a fenntartható mezőgazdaság, a táplálkozás, az egészségügyi és az oktatási politikák közötti kapcsolatokat kell előmozdítaniuk.
- A lakosságot aktívan be kell vonniuk a jobb koordináció mellett a párbeszéd elősegítése érdekében. További ösztönzőket kell kialakítaniuk a különböző ágazati érdekcsoportok együttműködéséért.
- A kulcsszereplőket arra kell sarkallniuk, hogy biztosítsák az eszközöket és a támogatást az egyének, a közösség és a vállalkozások számára.
- Javítsák a helyes táplálkozáshoz és a táplálkozási ismeretekhez való hozzáférést, gondoskodva arról, hogy a felnőtteknek módjában álljon egészséges és aktív életet élni.
- Stratégiai együttműködéseket kell kialakítaniuk a tudományos- és kutatóintézetekkel, melyek tudása segít felvenni a harcot az élelmezési és táplálkozási kihívásokkal.
- Világos szabályozási és stabil intézményi kereteket kell biztosítaniuk. Ösztönözzék a vállalkozói kedvet, mérsékeljék a kockázatokat, és megfelelő piaci lehetőségeket alakítsanak ki.
- A munkába vonják be a FAO és az ENSZ partnereit. A FAO szakértelme kiterjed: a mezőgazdaság, a táplálkozás, az éghajlatváltozás területeire, valamint a mezőgazdasági és az élelmezési szabályozások kialakítására és végrehajtására.
A kultúrnövények sokfélesége és a földgazdálkodás
A fenntartható gazdálkodás egyik kulcsa a változatosságban rejlik. A bioüzemanyagok és a dúsított élelmiszerek népszerűsége miatt megnövekedett földhasználat növeli a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásának szükségességét is. Különböző növények ültetése hozzájárul az egészséges talajok fenntartásához, a beporzáshoz, a kártevők, a betegségek és – a légköri szén-dioxid csökkentésével – az éghajlatváltozás hatásainak megfékezéséhez. |
Mit tehetnek a gazdák?
A mezőgazdaságban, halászatban és az erdőgazdálkodásban dolgozó nők és férfiak a mindennapokba beiktatott változásokkal tehetnek az éhezésmentes világért.
- Javítaniuk kell a nők és a fiatalok hozzáférését a termelési erőforrásokhoz a farmon belül és azon túl is.
- A természeti erőforrásokkal fenntartható módon és hatékonyan kell bánniuk.
- Több élelmiszert kell termelniük változatlan területen és vízmennyiséggel. Az aszállyal és a betegségekkel szemben ellenálló vetőmagokat kell előnyben részesíteniük, valamint a helyi klímát jól tűrő állatokat kell tenyészteniük. Olyan halastavakat és halketreceket kell kialakítaniuk, melyek viharbiztosak, továbbá telepítésnél a hő- és szárazságtűrő fákat kell előnyben részesíteniük.
- A betakarított takarmány megfelelő raktározásáról gondoskodniuk kell, és fontos, hogy informálódjanak a legújabb technológiákról, valamint továbbképzéseken vegyenek részt.
- A fiatal gazdáknak képzéseket kell biztosítaniuk. Alkalmazzák a FAO fiatal gazda gyakorlati képzési programját, amelyből a többi közt a mezőgazdaságról, táplálkozásról és vállalkozási ismeretekről tájékozódhatnak.
- Vegyenek részt a szakpolitikák és programok kidolgozásában, a nyomonkövetési folyamatokban. Az így megszerzett tapasztalatokat és tudást osszák meg a helyi szövetkezeteken keresztül.
- Az állatok takarmányozását oly módon javítsák, hogy mérséklődjön az emésztőrendszeri fermentáció és a metánkibocsátás.
