Miért éppen törpemalac?
Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Etológiai Tanszékén folyó törpemalacokkal folytatott, neuroetológiai összehasonlító szemléletű vizsgálat a kutyák és a malacok vokális kommunikációját és viselkedését veti össze. A kutatás öt éves pályázati program keretében valósul meg, aminek a finanszírozását a Magyar Tudományos Akadémia biztosítja.
Korábbi, hasonló- a tanszéken folyó- kutatások alkalmával kiderült, hogy a kutya kiváló, úgynevezett „modellállata” az emberi viselkedésnek. A kutatók fő célja bebizonyítani, hogy a kutyákhoz hasonlóan, a malacok is alkalmasak az emberi viselkedési minták modellezésére.
Az egyetem egyelőre tíz, egy év körüli minnesotai törpemalaccal dolgozik együtt. A minnesotai törpemalac a házi sertés egy kitenyésztett változata, hozzávetőlegesen 40-60 kg a kifejlett kori testtömege.
A törpemalac házi kedvencként való tartása az Egyesült Államokban pár évtizede jött divatba és mostanra Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Részben ezért is esett a kutatók választása erre az állatfajra. Továbbá azért is, mert könnyen tanítható, jutalomfalattal jól motiválható és kis méretei miatt könnyebb vele elvégezni a vizsgálatokhoz szükséges teszteket. A kutatás szempontjából fontos tényező, hogy olyan állatfajjal végezzenek kísérleteket, amely mind a kutyától, mind az embertől evolúciós szempontból távol áll, viszont a kutyához hasonlóan szocializálható és családban nevelhető.
A malacok agyát vizsgálják
tanszék közel húsz éves tapasztalattal rendelkezik a kutyák neuroetológiai vizsgálatokkal kapcsolatos kutatások területén, azonban törpemalacokkal csak egy éve kezdtek el dolgozni. A világon kevés helyen végeznek ilyen jellegű vizsgálatokat, az ELTE kutatói az elsők között vállalkoztak erre a kísérletsorozatra és idáig sikeres eredményeket értek el. A tesztek során fMRI és EEG berendezésekkel analizálják mind a kutyák, mind a malacok agyi tevékenységeit. Ahhoz viszont, hogy a vizsgálatot el tudják végezni és pontos eredményeket kapjanak az állatoknak szigorú tréningben kell részt venni, ami nagy elköteleződést és kitartást igényel a gazdáktól. A programban részt vevő malacoknak meg kell tanulniuk egy helyben, mozdulatlanul hasalni az MRI készülékben, miközben különböző hangokat játszanak le nekik, ami lehet emberi beszéd, érzelmi töltettel rendelkező emberi hangok, illetve fajtárshangok, mint például nevetés, sírás, visítás vagy elégedett röfögés. hangingereket meghatározott sorrendben játsszák le a malacoknak, ezalatt az MRI készülékkel képeket készítenek a malac agyáról. A vizsgálatok során azt elemzik, hogy az agy melyik területe dolgozza fel a hangadások érzelmi töltetét.
Felfogják a malacok a szavakat?
A kutatás egyik vizsgálati témaköre a vokális kommunikációt tanulmányozza. A kutatók arra keresik a válaszokat, hogy a különböző fajok milyen módon dolgozzák fel mind a fajtársaik, mind egy másik faj hangadását, továbbá azt is vizsgálják, hogy az emberi beszéd, mint nyelvi készség és a szóértés mennyire humánspecifikus, vagyis mennyire számít emberi képességnek. Ugyanis valószínű, hogy a beszédértés nem kizárólag az ember sajátja. Dr. Gerencsér Linda, az ELTE etológiai tanszék kutatásban részt vevő munkatársa elmondta, hogy a kutyákkal folytatott korábbi MRI vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a kutyák nagyon hasonlóan dolgozzák fel az emberi beszédet, képesek elkülöníteni a szavak érzelmi töltetét, illetve jelentését. Ha ugyanez a képesség az embertől és kutyától távol álló más emlős fajban is megvan, mint például a sertésben, az annak a bizonyítéka, hogy a beszédértés és a beszéd feldolgozásának képessége egy evolúciós szempontból ősi képesség.
A mutogatást a kutyák jobban megértik
A vokális kommunikációs kutatással párhuzamosan viselkedéses vizsgálatok is zajlanak a tanszéken, melyek során a kutyák és malacok interspecifikus kommunikációs és szociális készségeit vizsgálják. Vagyis azt tanulmányozzák, hogy a malacok milyen kommunikációs készségeket használnak az ember felé, illetve a viselkedésük mennyire utal arra, hogy értik az ember jelzéseit. 
Ebben a témakörben a tudósok a kutyákról már nagyon nagy ismeretanyaggal rendelkeznek, azonban a malacokról még igen keveset tudnak. A részeredmények alapján elmondható, hogy a malacok hasonlóak a kutyákhoz, nagyon sok mindenre megtaníthatók, idomíthatók, viszont másfajta viselkedési stratégiát alkalmaznak. A kutyák már egész kis koruktól kezdve nagyon jók az ember kommunikációjának értelmezésében, ösztönösen reagálnak az ember jelzéseire és ők is alkalmaznak bizonyos metakommunikációs jeleket, ilyen például az ember szemébe nézés. Ezzel szemben a malacok tanítás nélkül csak kis mértékben figyelnek az emberre. Bizonyos jelzésekre, mint például a mutatás kevésbé fogékonyak. Az emberi jelzések értelmezésének egyik vizsgálati módszere a kétutas választásos teszt, amelynek lényege, hogy két cserép közül az egyik alatt jutalomfalat rejtőzik, a tréner pedig rámutat valamelyik cserépre. A teszt arra szolgál, hogy megmutassa, az állatokat mennyire érdekli az ember, mint szociális inger. A kutatási eredmények szerint a kutyák sokkal sikeresebben választják azt a cserepet, amire az ember rámutat, míg a malacok választását nem befolyásolta a mutatás. Inkább választják azt a cserepet, ahol korábban már találtak jutalomfalatot.
Összességében, az egy éves tapasztalat alapján elmondható, hogy a malacok taníthatók és együttműködnek az emberrel, de teljesen máshogy viszonyulnak az emberhez, mint a kutyák, ami olykor nehézségeket okoz a tréning során.
