Az OTP Agrár megrendelésére készített felmérés (NRC Omnibusz, online reprezentatív felmérés, 2018. augusztus, n=1000 fő, 18-59 éves lakosság) eredménye szerint a magyarok között meglepően alacsony,
mindössze 17 százalék a valóban tudatos vásárlók aránya. Ők azok, akik képesek a jó ár-érték arány fölé helyezni olyan termékjellemzőket, mint a prémium minőség, a magyar eredet, a GMO- és E-szám-mentesség, vagy a bio-, sőt akár a fair trade termelés és a csomagolásmentesség.
A lakosság további 25 százaléka szintén fontosnak tart legalább egy elemet az említettek közül, de vásárlói döntéseikben már az ár-érték arány is előkelő helyen szerepel. Mellettük jóval nagyobb csoport, a vásárlók 58 százaléka nem nevezhető tudatosnak, ők azok, akik nem foglalkoznak a termék készítési módjával, származási helyével vagy beltartalmával. Olyannyira nem, hogy a kutatás szerint e csoport többsége, minden harmadik magyar vásárló az ár-érték arányt sem nézi – legalábbis saját bevallása szerint.
A leginkább meglepő ugyanakkor, hogy a magyar vásárlók 62 százaléka tartja magát valamilyen mértékben tudatosnak, csak abban térnek el a vélemények, hogy ki mit ért tudatosság alatt…
Bár mind időszerűbb téma, mindössze 7 százalék szerint fontos, hogy a termék környezetbarát legyen, és 3 százalékuk figyeli a származási helyet. Ami ennél is érdekesebb azonban, hogy csupán egy százalékuk említette, hogy a tudatos vásárlás számukra a minél egészségesebb termékek választását jelenti. A kutatásában résztvevők fele hallott már a fairtrade-ről, azaz a méltányos kereskedelemről, a harmaduk pedig azt állítja, hogy tudja is, hogy az mit jelent.
Azok a vásárlók, akiknél a tudatos vásárlás az ár-érték arányt is megelőzi, jellemzően budapestiek, magasabb végzettségűek és nagyobb jövedelműek. Az árérzékenység inkább az alacsonyabb végzettségűek és jövedelműek, illetve az inaktívak csoportjára jellemző.
