„Hiába az unió 800-900 ezer hektáros vetésterülete, az elmúlt időszakban 14 millió tonna szójabab és 18 millió tonna szójadara behozatalára kényszerült”- mutatott rá köszöntőjében Zászlós Tibor. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdasáfgért felelős alelnöke mindezt a Kamara és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület által meghirdetett Szója Fórum rendezvényén jelentette ki.
A hazai szójatermesztők előtt óriási lehetőségek állnak. Olyan piacon tudunk megjelenni, ahol nincsenek értékesítési gondok.
A magyar gazdák a 2017-es, rekordnak számító évben 77 ezer hektáron termesztettek szóját, azóta 60-70 ezer hektár között mozog. Úgy tűnik, az elmúlt évek alatt kiismertük a növény, megtanultuk termeszteni. Mi sem jelzi jobban, mint az idei aszályosnak mondható időjárás mellett is országosan közel 3 tonnás termésátlagot értünk el. A deklaráltan GMO mentes szóját szívesen látják nyugaton, ám – tette hozzá Zászlós Tibor – gyakorta az árba beleszámolják a támogatások összegét.
„Felnőttkorba lépett a magyar szójatermesztés”- szögezte le Nagy István. Az agrárminiszter kiemelte, az idei 60 ezer hektárnyi területen elért 2,94 tonnás termésátlag is ezt bizonyítja. A szakember hozzátette, a hazai termés mennyisége még mindig elmarad az állattenyésztésünk 540 ezer tonnás fehérje igénye mellett, s akkor még nem számoltuk hozzá az emberi fogyasztásra szánt szóját.
A szaktárca vezetője kiemelte, a magyar gazdák megtanultak szóját termeszteni, amihez némi segítség – az Egyesület és a szaktanácsadók munkája – is kellett. A rövidtávú célkitűzés, a 100 ezer hektár és a stabil 3 tonnás termésátlag elérése.
A magyar agrárium teljesítmény kényszerben van a fehérje területén. Az elkövetkező 10 éven belül 40 százalékkal több fehérjére lesz szükséges a világnak, s ebben a szója megkerülhetetlen.
A GMO mentesség ugyan piaci előnyt jelent számunkra az értékesítésnél, ám ezt a végtermékben nem tudjuk érvényesíteni. Ugyanis az importunk zöme Dél-Amerikából, s onnan csak GMO szója érkezik. „A kiváló beltartalommal rendelkező magyar szójabab Ausztria felé hagyja el a határt, s nem akarjuk az ottani vállalkozókat támogatni”- fogalmazta meg véleményét Nagy István. Fontos lenne, hogy a szójababot itthon dolgozzák fel – s ezzel együtt mondhatnánk, hogy a magyar élelmiszer GMO mentes szójából készült -, amihez a 40 milliárdos élelmiszeripari beruházásokra fordítható támogatási összegből lehetne pályázni.
Ugyan a termőterület növekedésének vannak korlátai, de a szakember véleménye szerint 300-350 ezer tonna szóját – ami az importunk fele – itthon kellene előállítani.
Fontos növény a szója, ám vannak alternatív növények, melyeket elő kellene venni. Így nagyobb figyelem irányulhatna a babra, a borsóra, a szegletes lednekre vagy éppen a lucernára, amihez a tudomány hozzájárulása is kell.
„Ma már az emészthető fehérje mérése nem ad elég információt, inkább aminosav szinten kellene levezetni a beltartalmat”- hangsúlyozta a tárcavezető, hogy ezek az információk rendelkezésre állnak, csak a gyakorlatba való átültetésük késik.
Nagy Nikoletta Edit, a Kerpely Kálmán Doktori Iskola szakértője a közép-magyarországi régióban végzett szójatermesztési kísérletekről számolt be. Három helyszínen – Cegléd, Vácszentlászló és Újhartyán – három fajtát vizsgáltak. Mint elmondta,
a hozam nem csak a fajtaválasztástól függ, nagy szerepe van a talajnak, a tápanyag utánpótlásnak és a fajtához illó tőszámnak, a sortávolságnak. Emellett a szója növényvédelmében kiemelt fontosságú a gyomirtás.
„Esőerdőt irtani drága műfaj” – utalt a környezetvédők vádjaira Fülöp Péter, az UBM Feed Kft. kereskedelmi igazgatója. A szakember elmondta, a világ szójatermesztésének 80 százalékát az USA, Brazília és Argentína adja. Ugyanakkor az árakat napjainkban nagyban meghatározza az Usa-Kína kereskedelmi háború az árakat. Rekordközeli terméssel számolhatunk, s ezzel együtt nővekedhetnek az átmenő készletek.
Bizonytalanságot okoz viszont, hogy Kínában is kitört a sertéspestis, súlyosabb esetben az állomány 20 százalékát kell megsemmisíteni, ami százmilliós nagyságrendet jelent. Ez pedig alapvetően határozhatja meg a keresletet.
Oroszország és Ukrajna növelte termelését, mintegy 8,7 millió tonna szójababbal számolhatunk idén, s az olaszok is 3,4 tonnás csúcsterméssel számolnak 340 ezer hektáron. Franciaországban a szárazság miatt alig érték el a 2,6 tonnát – 153 ezer hektáron –, s a románok sem teljesítették túl a hektáronkénti 2,2 tonnát. Az unióban összességében 2 százalékkal, 990 ezer hektárra nőtt a vetésterület.
A Fórum keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ között stratégiai együttműködés aláírására került sor.
Mintegy száz éve indult az első fehérje program Magyarországon, s a legfontosabb kérdések azóta sem változtak. Vadász Attila, az Egyesület elnöke kiemelte, hogy szervezetük fordulóponthoz ért, aminek egyik fontos állomása az együttműködés aláírása. A korábbi 2 tonnás termésátlaggal szemben az elmúlt években közel 3 tonnáról számolhatunk be, ám a genetikában vannak még tartalékok, s messze vagyunk még attól, hogy a 6-7 tonnás csúcsot elérjük.
