A fajta történetének kezdete az 1980-as évek végére tehető, amikor Judy Sugden egy közönséges cirmos házimacska és egy bengáli keresztezésével megpróbált „igazi tigriscsíkos” macskákra szert tenni. Minden erőfeszítése ellenére sem tudta elérni a fejtető kívánatos mintázatát ezekkel az állatokkal, ezért Indiába, Kasmírba utazott, ahol egy közönséges utcai macskát választott ki, melynek nemcsak a fején lévő mintázata volt kívánatos, hanem a fülek formája és állása is. Időközben a világháló adta lehetőségek is egyre jobban kitágultak,
A jól átgondolt, tervszerű tenyésztésnek köszönhetően viszonylag hamar figyelemreméltó eredmények születtek, már ’93-ban regisztrálták a fajtát, 2000-ben hivatalosan is részt vehettek kiállításokon, a teljes elismerés pedig 2007 februárjában történt meg. Ezeknek az állatoknak belső értékeik sem romlottak a tenyésztés során: valóban társaságkedvelő, könnyen kezelhető macskákról van szó, melyeknél az örökletes betegségek ritkán jelentkeznek. Közepes testméretűek, de rövid szőrük miatt testsúlyukhoz képest több energiát igényelnek, ezért magasabb energiatartalmú tápok etetése javasolt.
A toygerek igazi ékessége a csillogó, bársonyos szőrzet, mely a szürkésbarnától a narancssárgáig változhat, s melyet fekete csíkok díszítenek. A csíkozottság változatos – akárcsak a tigriseknél, náluk sincs két teljesen egyforma példány.
