…valamint kutatásról, fejlesztésről és a vállalat jövőbeni céljairól is kérdeztük. Mi inspirálta a MATE Agrárcsoport Kft. megalapítását és milyen stratégiai célokat tűztek ki kezdetben?
– A gödöllői székhelyű MATE Agrárcsoport Kft. 2024. január 1-jén alakult meg. A létrehozását az a felismerés inspirálta, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem mezőgazdasági termeléssel, nemesítéssel, élelmiszeripari innovációval és szolgáltatással foglalkozó vállalatainak egy cégcsoportban a helyük, mert elengedhetetlen a hatékonyság és a versenyképesség növelése, amelyet egy integrált, piacorientált szervezeti struktúra tud biztosítani.
Az integráció második szakaszának eredménye, hogy a kecskeméti ZKI Zrt., valamint a szegedi, az idén 100 éves fennállását ünneplő Gabonakutató Nonprofit Kft. egységes üzleti és kutatás-fejlesztési stratégiát követnek. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a teljes holdingstruktúra kialakítása, amely 2025-ben zárul le, amikor a ZKI és a szegedi Gabonakutató az MTKI Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft.-vel együtt az Agrárholding leányvállalataként fog tovább működni.
Hogyan épült be a cégcsoport tevékenysége a hazai mezőgazdasági szektorba és milyen szerepet játszik az ágazat innovációiban?
– A MATE Agrárcsoport tevékenysége szorosan kapcsolódik a magyar mezőgazdasági szektor hagyományaihoz, ugyanakkor jelentős hangsúlyt helyezünk a modern technológiák és innovációk bevezetésére is. A vetőmag-nemesítésben kiemelkedő szerepet játszunk. A szegedi székhelyű Gabonakutató Nonprofit Kft. és a tavaly fennállásának 80. évfordulóját ünneplő ZKI Zrt. például több évtizedes kutatási eredményekre építve fejlesztett és folyamatosan fejleszt olyan új növényfajtákat, amelyek jobban ellenállnak az éghajlati változásoknak, miközben növelik a terméshozamot és magas beltartalmi minőséget biztosítanak. Mindkét cég hozzájárulása jelentős, hogy a magyar genetika külföldön is elismert és versenyképes legyen.
A szaporítóanyag-nemesítésnél maradva, nem feledkezhetünk meg a magyar burgonyanemesítési hagyományokról sem és a most kialakulóban lévő megújított jövőképről. Feltett szándékunk, hogy a már piacon lévő és a regisztráció előtt lévő fajtáink erősségére alapozva növeljük a magyar burgonya arányát a közfogyasztásban, ezzel kialakítva a magyar nemesítéstől induló, a magyar termőföldön át a magyar háztartások asztaláig tartó modellt.
Végezetül nem mehetünk el szó nélkül az 1903-ban alapított Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet (ma már MTKI Kft.) magyar innovációra gyakorolt hatása mellett sem. Magyarország egyik, ha nem a legnagyobb múltú élelmiszeripari kutató-fejlesztő és szolgáltató intézetéről beszélünk, mely a korszakunk legmagasabb elvárásait is kielégítő technológiai és személyi háttérrel áll a tejipar és az élelmiszeripar szinte minden szereplője rendelkezésére.
Melyek voltak a legnagyobb kihívások az agrárholding létrehozása során?
– Az egyik legjelentősebb kihívás a szervezeti struktúra korábban már említett töredezettsége volt. A korábban különálló, nonprofit intézmények profitorientált szervezetté alakítása nagyfokú szervezeti és kulturális változást igényel, viszonylag rövid idő alatt. Az ágazatok különböző pénzügyi és működési modelljei miatt kezdetben nehéz volt egységes üzleti stratégiát kialakítani.
A financiális kihívások között szerepelt az egyes ágazatok alultőkésítettsége, akár a termelés területén is. Fontos lépés volt a gazdasági és pénzügyi tervezési modell egységesítése, ami lehetővé tette a vállalatok közötti szorosabb együttműködést és a központi koordinálást.
Milyen kutatási eredményekre és újításokra büszke leginkább a Szegedi Gabonakutató az elmúlt évtizedek során?
– A 100 éves Gabonakutató legsikeresebb területe az őszi búza nemesítése, amely területen kimagasló eredményeket ért el azóta, hogy az első szegedi őszibúza-fajtát 1968-ban elismerték.
A nemesített búzafajták nemzetközi szinten is elismerést szereztek. Az új fajták kiváló ellenálló képességgel rendelkeznek és jól alkalmazkodnak az éghajlatváltozásokhoz. Néhány fajtát kiemelve: a GK Csillag az egyik legmegbízhatóbb „kenyérbúza”, a GK Pilis 2024-ben megnyerte a GOSZ-VSZT-NAK posztregisztrációs kísérleteket a legmagasabb fehérjetartalommal, és nedvessikér-tartalomban is az élmezőnyben végzett. A GK Magvető a legújabb, korai érésű búzafajta, amely szintén kiemelkedő fehérjetartalommal rendelkezik, a GK Hortobágy a 2024-es GOSZ-VSZT-NAK kísérletekben 9,93 t/ha-os hozamával az abszolút élmezőnyben van.
