Apáti Ferencet, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét egyebek közt arról kérdeztük, mennyire egyedi a kertészeti ágazat gondja, miben látja annak a gyökerét és megoldását.

Az egész agráriumot sújtja, hogy nem áll rendelkezésre elegendő, megfelelő képzettségű ember. Ez a helyzet rövid távon biztos, hogy nem javul majd számottevően, részint az elöregedő társadalom, részint az elvándorlás miatt – főleg, mert többségében a legjobbak mennek el Nyugat-Európába.

Körülbelül 300 ezer fővel csökkent a népesség 2013–2023 között, ezen belül az ország keleti régiójában tapasztalható a legnagyobb népességszám-vesztés, de a vidék általában is különösen súlyosan érintett.

A foglalkoztatás szerkezete is átalakult: elsősorban az ipar és a szolgáltató szektor szívja fel a szabad munkaerőt, de az elmúlt évtizedben még így is a kétszeresére nőtt az üres álláshelyek száma, magyarázta a szakember.

Nem minden gépesíthető

Néhány zöldség-gyümölcs fajnak a teljes technológiája gépesíthető és ezért elhanyagolható az élőmunka-igényük (csemegekukorica, zöldborsó, hagyma); a kizárólag kézzel szedhető növényekre viszont fajtól függően hektáronként 500-4000 (a több zöldmunkát igénylőkre akár 6000) munkaórát kell számolni, míg a hajtatott zöldségtermesztésben ennél is több, 10-25 ezer munkaórát, emlékeztetett Apáti Ferenc.

A gyümölcstermesztésben három műveletcsoport van, melyek sok munkaerőt igényelnek: a metszés, a termésritkítás, illetve a betakarítás. Ez utóbbi gyümölcsfajtól függően 1-3 hónapos időszak, tavasztól késő ősz között, ezért nem lehet kizárólag állandó munkásokkal megoldani, ide szükségeltetik legfőképpen a szezonális munkaerő. A hajtató kertészeknek jellemzően hosszú távon vagy folyamatosan (8-12 hónap) szükségük van munkaerőre, így képesek nagyobbrészt állandó foglalkoztatottakkal dolgozni.

A FruitVeB elnöke hangsúlyozta, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban felmerülő munkamennyiséget növényfajtól és termelési módtól függően 30-70%-ban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal.

A munkaerőért folytatott verseny rendkívül kiélezett. Nagyobb eséllyel indulnak benne azok az ágazatok, illetve vállalkozások, amelyek a lehető leghosszabb időre tudnak munkát biztosítani. Ezért aztán az előrelátóbbak sok esetben ennek megfelelően állítják össze a termelési szerkezetet, hogy ne csak 1-2, hanem akár 6 hónapig is meg tudják tartani az idénymunkásokat.