Pandúr Mónika, az Orvia Kft. ügyvezető igazgatója előadásában saját gyakorlati tapasztalatait is megosztotta arról, hogy lehet a telepi személy- és teherforgalom során minimalizálni a járványügyi kockázatokat. Fontosnak tartja, hogy nem elég ezeket utasításokba adni: a betartásukat rendszeresen ellenőrizni kell.
Sokan érvelnek azzal, hogy a bemosakodás, a ruhacsere igen hosszú időt vesz igénybe, de hogyha ez rutinszerűvé válik, néhány perc alatt elvégezhető, haszna pedig felmérhetetlen. Hasonlóan fontos a gépjárművek fertőtlenítése is: itt nemcsak a kerékfertőtlenítés és az alvázmosás fontos, hanem az utasfülke kórokozó-mentesítése is.
Laczikó Tamás, a Greenman Kft. értékesítési vezetője az általuk forgalmazott probiotikumokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatait osztotta meg az érdeklődőkkel. Hangsúlyozta, hogy a Greenman probiotikus technológiának szerte a világon számos mezőgazdasági és környezetvédelmi célú alkalmazása ismert. A természetben, táplálékainkban előforduló baktériumok, gombafajok kombinációján alapuló biológiai eljárás igen költséghatékony, és nem fenyeget nemkívánatos mellékhatásokkal.
Dr. Hidas András tudományos szaktanácsadó a baromfiágazatban alkalmazott új generációs probiotikumokról szólt előadásában.
Kacsa- és lúdtenyésztésünk szempontjából igen fontos, hogy az ágazat különböző résztvevői megfelelően tudjanak közösen dolgozni és kommunikálni.
A siker alapja az is, hogy a jó egészségi állapotú, megfelelően tartott és takarmányozott kiváló szülőpároktól az időben gyűjtött és kezelt tenyésztojást megfelelően tárolják, s jól beállított keltetési technológiát használjanak.
A naposok előírás szerinti fogadása is alapvető. Ezek a tényezők egymástól elválaszthatatlanok, s ha jól működik minden, a siker borítékolható. De ha valahol hiba csúszik a rendszerbe, például elkezd romlani a keltethetőség, vagy a naposoknál az elhullás jelentősen emelkedik, akkor az ágazati szereplők között megindul az egymásra mutogatás. Jellemző, hogy a termelő a keltetőre, a keltető a végtermék-előállítóra próbálja a felelősséget hárítani, s gyakorta végeláthatatlan huzavona indul, hiszen a saját területén mindenki úgy érzi, hogy ő minden feladatot maximálisan teljesített. Erről Dr. Liptói Krisztina, a HaGK tudományos igazgatóhelyettese beszélt előadásában, ezért áttekintette azokat a tényezőket, melyeket, ha kicsit módosítanak az érintettek, akkor még több, még jobb napost tudnak előállítani, illetve akkor is ezeket a szempontokat tartja fontosnak áttekinteni, ha valami probléma támad, s erre a megoldást minél gyorsabban és hatékonyabban meg akarják találni.
A megfelelő tojás
Az előadó elmondta: ahhoz, hogy megfelelő naposokra tegyünk szert, megfelelő minőségű keltetőtojásra van szükségünk, amit előtte rövid ideig tároltak, s megfelelő beltartalmi értékkel rendelkezik.
A keltetőtojás összetétele hatással van a keltethetőségre, a napos kori testtömegre, a test összetételére, s ezen keresztül különösen a hústípusoknál a vágáskori testtömegre is.
A HaGK tudományos igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy a szülőpártelepeken a takarmánynak toxin- és szennyezőanyag-mentesnek kell lennie, beltartalmának meg kell felelnie az adott korú és genotípusú állatok igényeinek, illetve ajánlott a vitaminok itatása, az antioxidáns- (pl. szerves szelén-) kiegészítés. A toxinokkal kapcsolatban kiemelte az előadó, hogy Magyarországon a takarmányban toxin van, volt és lesz, ezzel valahogy együtt kell élünk.
Aki saját takarmányt etet, annak mindenképpen be kell vizsgáltatnia az alapanyagot, s a helyzetnek megfelelően toxinkötőt kell alkalmaznia.
Akkor is lehet gond, ha takarmánykeverőből vásárolunk, ugyanis, ha a takarmánykeverő a takarmánykódex minden előírását be is tartja, előfordulhat, hogy előjönnek a gondok, akkor is, ha korábban már évek óta például házilúd-állományok problémamentesen nőttek és szaporodtak a takarmányon. Ez abból adódhat, hogy a takarmánykódex előírásai régebben sokkal szigorúbbak voltak a toxinokkal kapcsolatban. Ez változott, és a megengedett szintet feljebb vitték, csakhogy „ezt elfelejtették a víziszárnyasokkal közölni”. Egy másik probléma, hogy ha egy adott anyag, mely ugyan nem takarmány, de penészes, s ehhez a víziszárnyasok hozzáférhetnek s felcsipegetik. Ez is sajnos ugyanazt a termeléskiesést fogja okozni, mintha a takarmánnyal vittük volna be a toxint. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a toxinok hatása általában visszafordítható – tehát attól kezdve, hogy egészséges takarmányt kap a szárnyas, a termelési paraméterek, illetve az egészség is helyreáll. Előfordulhat azonban, hogy a regeneráció több időt igényel, az is lehet, hogy csak a következő évre fog megtörténni.
Előre jelezhető
Dr. Liptói Krisztina elmondta azt is, hogy a természetes antioxidánsok, különösen a már említett szerves szelén, illetve a vitaminok növelik a termékenységet, mivel az ondóminőséget javítják, s hatásukra javul a keltethetőség, éppúgy, mint a naposok minősége, s csökken az elhullás, különösen az első két élethétben. De a szállítás, telepítés, illetve a hőmérséklet okozta stressz is mérséklődik hatásukra, és javulni fog a betegséggel szembeni ellenálló-képesség is.
Ha romlik a termékenység, növekszik a terméketlen tojások mennyisége, érdemes a spermiumok minőségét ellenőrizni.
A termékenységet előre tudjuk jelezni a frissen tojt tojások szikhártyáján található spermiumok száma alapján. Ha feltörünk egy frissen tojt tojást, azon látjuk, hogy az termékeny volt vagy terméketlen. Ha viszont a csírakorongtól egy kicsit távolabb kivágunk egy kis kockát, s ezen megpróbáljuk megszámolni a spermiumokat, abból következtetni tudunk a termékeny periódus hosszára. Ez esetben nemcsak egy aktuális állapotra tudunk majd következtetni, hanem arra is, meddig tarthat például a tenyészidőszak, illetve, hogy megfelelő volt-e a párzások száma.
A gyakorlatban a kacsáknál négyhetente 30 tojásból ólanként, házilúdnál általában 3 hetente tíz tojásból ólanként már elegendő mennyiség a termékenység előrejelzésének megállapításához. Emellett megkapjuk azokat a spermaszámokat, ami alatt nagy valószínűséggel terméketlen, illetve ami felett nagy valószínűséggel termékeny a tojás. Ha a keltetés során megemelkedik a terméketlen tojások aránya, akkor érdemes a spermatológiai paramétereket, a spermaminőséget, illetve a gúnárok, gácsérok termékenységét ellenőrizni.
A tojásgyűjtést naponta többször kell végezni. Nyilván más e téren a módszer egy kacsatelepen, mivel a kacsák inkább a reggeli órákban szeretnek letojni, tehát ott ennek figyelembe vételével kell a munkát szervezni, lúd esetében azonban a nap 24 órájában résen kell lennünk, és különösen az alomtojásokat kell mihamarabb begyűjteni. Hogy ez milyen fontos, arra jó példát hallhattunk, amikor egy gazdaságban egy embert csak azért vettek föl, hogy ő kizárólag a lúdtojásokat gyűjtse. A fizetése már a 2. hónap után megtérült a tojások jobb keltethetősége miatt.
Napjainkban a víziszárnyastartók a tisztításra, fertőtlenítésre nagyon sok szert használhatnak. Azonban ne feledjük, hogy az EU-ban a formalint betiltották. De ez nem jelenti azt, hogy ne állnának hatékony szerek rendelkezésre. A tojásgyűjtés során törekedni kell arra, hogy a kutikula ép maradjon.
Mossuk, vagy ne mossuk?
A víziszárnyas-tenyésztők körében is nagy kérdés, hogy mossuk, vagy ne mossuk a tojást. Dr. Liptói Krisztina elmondása alapján nem nagy híve a tojásmosásnak, mert rossz esetben ezzel sokkal többet lehet ártani, mint használni.
Tojást csak akkor érdemes mosni, ha van egy olyan mosógép, amelyben a víz hőmérsékletét folyamatosan lehet tartani, illetve beállítható rajta az, hogy a tojás a lehető legrövidebb ideig érintkezzen a vízzel.
Azonban ha például a műszakban dolgozó arra törekszik, hogy tőle származzon a legtisztább, legfehérebb tojás, ezért alaposan megcsutakolja, jól beáztatja, lehetőleg többször átküldi a mosógépen, olyan sok víz szivárog be a pórusokon keresztül, hogy az aztán beköt, feltölti a héjhártyát. Ez két problémához is vezet majd: egyrészt a keltetés során el fog tolódni a hőmérséklet és a pára aránya, ami embriókieséshez is vezethet, illetve szomorú lesz látni, hogy a tojásban a teljesen kifejlett madár csőre elgörbül az erőlködéstől, és úgy fullad meg, mert a héjhártya annyira gumiszerű, áttörhetetlen lesz, hogy azt az ember is nehezen feszítené szét. Tehát a mosás – feltételekkel – elfogadható, de az áztatás nem.
Gyorsan kell összeszedni
Miért kell sietséggel összeszedni a tojásokat? Nos, megtojáskor mintegy 300-500 mikroorganizmus van a tojás felszínén, viszont negyed óra elteltével ez a szám már mintegy 30 ezerre nő. A héjállapotról akkor mondjuk, hogy tiszta, ha 3000 körüli; szennyezett, ha 30 ezer körüli; piszkos, ha 400 ezer körüli a megszámolható baktériumok száma. A tojáskezelés hibájára elsősorban akkor kell gondolnunk, ha a keltetés során megemelkedik a záp- és az első lámpázáskor kieső tojások aránya, de a gépben maradt tojások jól kelnek – tudtuk meg Dr. Liptói Krisztina előadásából.
A konferencián Dr. Tuma Ákos, a NÉBIH munkatársa a hazai házilúdállomány aktuális járványügyi helyzetéről szólt, Dr. Bajnóczy Pál, a Prophyl Kft. állategészségügyi és állatjólléti igazgatója pedig a ludak vérzéses vese- és bélgyulladása elleni vakcina kifejlesztéséről tartott előadást.
