Egy friss tanulmány került napvilágban, melyet a Bécsi Egyetem biológusai, valamint a római La Sapienza Egyetem kutatói írtak. Eszerint több olyan faj, mely inváziósként viselkedik egy adott területen, őshazájában maga is hanyatlóban van – írja a Phys.org. A cikk a Conservation Letters tudományos folyóiratban jelent meg.

Mégis hatalmas problémát okoznak az őshonos ökoszisztémákban ezek a kivételes fajok. Az elmúlt évtizedekben kipusztult fajok 60 százalékának az idegenhonos élőlények pecsételték meg a sorsát. Több módon is gondot okozhatnak: közvetlen kompetíciót jelentenek az erőforrásokért, vadászhatnak az őshonos fajokra, vagy olyan betegségeket hordozhatnak, mely korábban nem volt jelen, így semmilyen védelemmel nem rendelkeznek a lokálpatrióták.

Mindezek ellenére mégis úgy tűnik, hogy maguk az inváziós fajok is veszélyben vannak: csak éppen saját, erdeti élőhelyükön. Felvetődik tehát a kérdés: akkor most mi legyen? A ritkulóban lévő fajokat védjük az új élőhelyükön? Vagy ott továbbra sem kívánatosak?

Idegenhonos fajok: kell-e a védelem?

Arról sem volt eddig információ, hogy például az emlősök esetében hány olyan inváziósnak számító faj van, mely az eredeti élőhelyén a kihalás szélén áll. A mostani tanulmány ezt igyekszik számszerűsíteni, amivel egy lépéssel közelebb kerülhetünk a megoldáshoz.

„Ez a nagy szám meglepett minket, mivel úgy gondoltuk, hogy az inváziós fajok gyakoriak az eredeti élőhelyükön is” – mutatott rá Lisa Tedeschi, a La Sapienza és a Bécsi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Az egyik faj az üstökös makákó, melynek az indonéz Szulavézin (más néven Celebesz) élő őshonos állománya 1978 óta 85 százalékkal csökkent. Ezzel szemben Indonézia több szigetén elterjedt, ahol populációja stabil. Európában az üregi nyúl állományai vannak visszaszorulóban. Azonban számtalan helyen, például Ausztráliában az egyik legelterjedtebb inváziós faj, és több problémát is okoz az ottani ökoszisztémában.

Azonban a legtöbb veszélyeztetett faj a trópusi Ázsia területeiről származik. Itt az esőerdők pusztulása és a vadászat (sok esetben orvvadászat) miatt rengeteg faj került a kihalás szélére. Az emberek által máshová betelepített populációk azonban segíthetik a túlélésüket.

A globalizáció miatt nehéz helyzetbe kerül a természetvédelem

Amikor egy faj veszélyeztetettségét értékelik, általában nem veszik figyelembe az őshonos elterjedési területen kívül élő populációkat. A mostani kutatást figyelembe véve a kutatók megmutatták, hogy fontos lenne az értékelés során ezeknek az előfordulásoknak is a számbavétele, amivel sok faj státusza javulhatna.

A vizsgált fajok 22 százaléka esetében csökkenne a kihalási kockázat, ha ezeket az idegenhonos populációkat is beszámolnák, mutatott rá Francz Essl, a Bécsi Egyetem munkatársa, a kutatás egyik fő szerzője.

A kérdés bonyolultságát azonban jól mutatja az is, hogy az idegenhonos populációkat beleszámolva esetleg csökken az adott faj védelme az őshonos elterjedési területen. Ez amiatt is problémás, mert minden terület sajátos ökológiai rendszerekkel jelentkezik, melyből ha eltűnik egy elem, az összeomlással fenyeget. Ráadásul az esetlegesen nagyobb, új területen élő populáció negatív hatással lehet az ottani fajokra, ezzel veszélyeztetve az ottani ökoszisztémát.

Arra kell fókuszálnunk, hogy a fajokat eredeti élőhelyükön őrizzük meg. Azonban várhatóan a jövőben egyre több faj válik veszélyeztetetté, és lehet, hogy jobb túlélési esélyeik lesznek egy új területen, hangsúlyozták a tudósok.