0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 5.

Digitális mikroklímamérés a tehenészetekben – HG2019/1

A jelenleg is zajló technológiai forradalom az eszközök és a hálózatok alkalmazásával a már létező és a megoldások nyomán keletkező adatok felhasználásán alapul.

A technológia fejlődésének köszönhetően egyrészt lényegesen több forrásból tudunk adatot keletkeztetni és gyűjteni, egyúttal ezen adatok továbbítására, feldolgozására, megőrzésére és elemzésére is egyre bővülő lehetőségek állnak rendelkezésünkre. A különböző érzékelők, szenzorok fejlődésével a legkülönbözőbb eszközökről és akár élőlényekről tudunk különböző paraméterekre vonatkozó adatokat gyűjteni.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Holstein Genetika Kft. és a Quinto Solutions Kft. együttműködésében megvalósuló megoldás az istálló mikroklímájáról gyűjt adatokat, amelyek elemzésével segíti egyebek mellett a hőstressz előrejelzését és hatásainak kezelését.

A hőstressz nyomán fellépő tejveszteség ugyanis egyre nagyobb gazdasági kiesést okoz a termelőknek. Az elmúlt évtizedekben hazánkban is sokat romlott a helyzet, amelynek egyik oka a klímaváltozás.

A környezeti hatások nyomán kialakuló hőstressz mellett még nagyobb jelentőséget nyer a tejtermelés mennyiségi növekedésével járó hőtermelés kezelése. Napjaink tejelő tehenei lényegesen több hőt termelnek, mint a 20 évvel ezelőttiek.

A tehenek közvetlen környezetének vizsgálata és elemzése segíthet, hogy célzott megoldásokkal tudjunk állataink állapotán és termelékenységén javítani.

A hőstressz hatásai ellen az istállóklíma javításával, párásítással, locsolással, ventilátorokkal történő légcsere biztosításával lehet védekezni. A külső körülmények befolyásolásán túl lényeges az optimális takarmányozás is, például a takarmánykiegészítők és elektrolitok alkalmazása. A kellő mennyiségű tiszta, hűvös ivóvíz biztosítása szintén lényeges előfeltétel.

Digitális mikroklímamérés az istállóban

A mikroklíma mérésére létrehozott megoldás szenzoros technológián alapul. Az istállóban szenzorokat helyezünk ki, amelyek a hőmérsékletet, a páratartalmat, a légnyomást és a levegő mozgását mérik. A szenzorok egy kifejezetten a kismennyiségű adatkommunikációra kifejlesztett ún. LoRa hálózaton keresztül továbbítják az adatokat. A LoRa (Long Range – nagy hatótávolság) technológia kiválóan alkalmas akár 10-15 kilométeres távolságra is biztosítani az alacsony energiaigényű szenzorok kommunikációját, emiatt kiválóan alkalmazható például mobillefedettség vagy vezetékes energiaellátás nélküli területeken is. Az érzékelők kihelyezése rövid idő alatt elvégezhető, és üzemeltetésükhöz a későbbiek során sincsen szükség külső beavatkozásra, mert az eszközök az alacsony energiaigény miatt akkumulátorral működnek és távolról kezelhetők.

A kihelyezett páratartalom-, hőmérséklet-, légnyomás- és légmozgás-érzékelők folyamatosan figyelik az állattartóhely belső környezetét és előre meghatározott gyakorisággal elküldik a mért adatokat. Az adatok magyarországi szerveren gyűlnek. A feldolgozott információk innen egy megjelenítőfelületre kerülnek, ahol láthatóvá válnak az aktuális környezeti paraméterek, valamint – az igények szerint alakítható módon – ezen adatok különböző összefüggései. Az információkat számítógépen és mobileszközökön is meg lehet tekinteni. A rendszer lehetővé teszi a hőmérséklet/páratartalom index (TH index) kimutatását is. Az indexszám növekedését tapasztalva időben megtehetők a szükséges intézkedések. Az állítható riasztási lehetőségnek köszönhetően a gazdaság illetékes munkatársai mobiltelefonjukra, számítógépükre valósidejű figyelmeztetéseket kaphatnak, ha beavatkozásra van szükség. Az egyes egyedi helyzetekre a rendelkezésre álló megoldásokat kihasználva lehetőség van távolról, akár automatikusan vezérelhető beavatkozórendszerek irányítására is (pl. ventilátorok, párologtató vezérlése).

A beérkező adatok megjelenítésével, összefüggéseik feltárásával hosszabb távon az agrárvállalkozás hatékonyabb működése érhető el azáltal, hogy az állatok számára ideális környezeti és takarmányozási feltételek, valamint az azok közötti összefüggések ismertté válnak.

Teszthelyszínünkön, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. istállójában egy kamerát is felszereltünk. Ennek segítségével folyamatosan nyomon követhető az állatok mozgása és az etetőasztalra helyezett takarmány mennyisége. Fejlesztés alatt van a kamerakép alapján riasztani képes megoldás is, így lehetőség lesz arra, hogy a videófolyam segítségével a termelés és működés számára fontos adatok jöjjenek létre.

Több adat a gazdaságról – megalapozottabb döntések

Az érzékelők mellett a rendszerhez illeszthetők más, már digitálisan létező adatforrások is, amelyek az adott gazdaság működése során más rendszerekben keletkeznek, így pl. a tejhozam- és állományadatok vagy a takarmányozásra, a gépek működésére vonatkozó adatok, információk. Tetszőleges variációk szerint össze is vethetjük az adatokat, ezzel olyan összefüggéseket is vizsgálva, amelyekre azelőtt csak külön erőfeszítések, számítások által volt mód.

Az összefüggések feltárása segítségünkre lehet a gazdaságban, az állományban zajló folyamatok jobb megértésében, a problémák felismerésében, megragadásában és különösen abban, hogy döntési helyzetekben a lehető legtöbb és leginkább hasznos információ birtokában lépjünk tovább. A felmérés és beavatkozás vezérlésén túl a megoldás további képessége, hogy a begyűjtött információk alapján a rendszer előrejelzésre is képes.

A technológiának a hosszú távú adatfeldolgozás miatt része az adatok tárolása is. A kihelyezett eszközök biztonságáról egyedi titkosítási rendszer gondoskodik, amely gyakorlatilag kizárja, hogy a rendszer kívülről támadható legyen.

(A 2019. februári PREGA konferencián elhangzott előadás rövidített változata.)

Tarr Zoltán, Alföldi László

További írások a Holstein Genetika Hírlevél 2019/1 számából

Forrás: Holstein Genetika Kft.