Több mint egy évtizeddel ezelőtt, két svájci gazda, Samuel Widmer és Stefan Jung Erdélybe költöztek a szászok által egykoron lakott Királyföldre, ahol 2008-ban létrehozták a Karpaten Meat céget, amely azóta az ország legnagyobb aberdeen angus fajtára szakosodott állattenyésztő vállalkozása lett.
A romániai aberdeen angus állomány létszáma ma már mintegy 20 ezer, egyre több gazdálkodó foglalkozik húshasznú szarvasmarha tenyésztésével. A Karpaten Meat sikeréről, az angus romániai meghonosításáról, üzletükről és az ágazat fejlesztési terveiről Samuel Widmer alapító-tulajdonos számolt be lapunknak. A korábban mészárosként, majd hentesáru-kereskedőként dolgozó szakember a 2000-es évek derekán járt először Erdélyben. Az egykori szászföldet kereste fel, ahol ideális körülményeket talált az aberdeen angus fajta tenyésztéséhez.
|
A cég ösztönzésére 2012-ben megalakult az Aberdeen Angus Románia Egyesület, 2013-tól kizárólag ez jogosult a tenyésztés ellenőrzésére. A romániai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium 2015-ben akkreditálta az egyesületet, amelynek jelenleg 900 tagja van. A tagok összesen több mint 53 ezer aberdeen angus szarvasmarhát tartanak. Ez az országos állomány 90 százaléka. Az egyesületnél fiatal hazai szakemberek dolgoznak, akik farmlátogatásokat, szaktanácsadást, homologálást, fülszámozást is végezhetnek. Az első olyan kelet-európai egyesület, amelynek sikerült hivatalos – a szabványoknak megfelelő – aberdeen angus vásárt (licitet) és rendszeres évi találkozót szerveznie, amelyeken a tenyésztők tapasztalatot cserélhetnek. A közelmúltban egy olyan adatbázist hoztak létre, amelyben – a fajtaregiszter alapján – a tagok állományának egyedei is követhetők, így nemcsak az állatmozgást jegyzik be, hanem a legjobb tenyészállatok növekedését, fajtajegyeit is figyelemmel kísérhetik a tenyésztők. |
„Kiváló parlagon hagyott legelőket találtunk Erdélyben, amelyek kihasználatlanul álltak, ugyanakkor a humánerőforrás is rendelkezésünkre állt, hiszen gyakorlatilag nem volt mezőgazdálkodás, munkaerőt találtunk bőven. Ekkor döntöttük el, hogy létrehozunk egy aberdeen angus tenyésztő központot Szeben megyében, kipróbáljuk miként működik. Ha sikerünk van maradunk, ha nem akkor kivonulunk” – mondta a cégalapító, visszaemlékezve a kezdeti időszakra.
„Más rendszert találtunk Erdélyben, ahol elsősorban a tejhasznú, illetve a vegyes hasznosítású szarvasmarhákat tartották. A borjak 7–8 hónapos korukig maradtak az anya mellett, majd értékesítették őket.
Kiváló fajtajegyeket viselő 100 borjúval és három bikával kezdtünk bele a tenyésztésbe.”
A két vállalkozó 2008-ban hozta létre a céget, és alapította az első farmot, ahol már a kezdetekkor azt a célt tűzték ki, hogy környezetkímélő (ökológiai) legeltetéssel minőségi húsmarhát állítsanak elő. Ehhez elsősorban partnerkapcsolatokat építettek ki, majd földet vásároltak, illetve együttműködési szerződést kötöttek egy olyan céggel, amely 1998-tól az ország több megyéjében – beruházóként – mezőgazdasági területeket vásárolt. Az első hektárokat a telephely közelében, Szeben megyében vették meg, majd a partnerekkel közösen Arad, Temes, Dolj, Mehedinti, Olt megyékben jutottak legelőkhöz.
A folyamatot szigorúan ellenőrzik, ugyanis az élelmiszerláncban betartják az európai uniós és a BioSuisse által megszabott követelményeket. Az állatok nagy részét szabad tartásban, Erdély leggazdagabb sokféleséggel (biodiverzitással) rendelkező, Szeben megyében lévő Hortobágy-völgyben legeltetik. Tekintettel arra, hogy az állat származási helyének (Skócia) klímája és a földrajzi adottságai hasonlítanak Erdélyhez, az aberdeen angus kiválóan alkalmazkodott az itteni feltételekhez. Ugyanakkor bírja a Románia déli megyéire jellemző hosszabb aszályos időszakot is, így ott sem jelent különösebb gondot a tartása.
A Karpaten Meat Group tulajdonosai az induláskor elhatározták, hogy több potenciális állattartót keresnek fel, akiknek kölcsönadnak egy bizonyos állományt. A borjakat felvásárolják, majd a saját farmjukon hizlalják tovább, amíg elérik a vágósúlyt. Szerződéses alapon 30 tehenet és egy bikát „kölcsönöztek” a gazdáknak. A tenyésztést a cég szakértői felügyelik, hogy a borjak minél előbb elérjék az optimális súlyt, és a megfelelő minőségű húst állítsák elő.

A cég 2009-ben az említett módszer szerint kezdte meg az aberdeen angus szarvasmarhák szelektálását, felvásárlását és forgalmazását. A származási igazolvánnyal és fajtaregiszterrel rendelkező állatokat német, skót, ír, cseh és osztrák farmokról hozzák és adják „bérbe” a tenyésztőknek. A Szeben megyében levő farmon lévő istállókat – saját beruházásból – 2013-ban korszerűsítették és bővítették ki, ugyanitt egy 500 férőhelyes karantént is kialakítottak, ahol a felvásárolt állatokat megfigyelés alatt tartják, mielőtt továbbadják, illetve vágóhídra küldik.
Eddig 30 millió eurót költöttek tönkrement farmok felvásárlására, felújítására, bővítésére. A vállalkozásnál összesen 120-an dolgoznak, és folyamatosan keresnek újabb munkaerőt.
Állandó kapcsolatban állnak 400 partnerükkel, akiknek mindent biztosítanak az állatok tartásához. Ma már nemcsak Romániában, hanem Bulgáriában és Moldva Köztársaságban is sikerült „kihelyezniük” állatokat, és szerződéses viszonyban állnak a húsfelvásárlókkal is. Kísérleti állomást is működtetnek, hogy feljavítsák a romániai adottságokhoz megfelelően alkalmazkodó fajta genetikai állományát. Egyik fontos célkitűzésük az abardeen angus keresztezése a hazai romántarkával, illetve az új fajta szaporítása. Ez az új fajta kiválóan alkalmazkodik majd nemcsak a romániai, hanem a balkáni feltételekhez is, így esély van arra, hogy akár a térséget is ellássák „szaporítóanyaggal”. Ez pedig hosszú távon új lehetőséget jelenthet a cég számára – mondta a vállalkozó.
|
Románia mintegy 15 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, ebből 5 millió hektár legelő és kaszáló. Az Európai Unió tavaly mintegy 200 ezer tonna marhahúst importált harmadik országokból. Ugyanakkor az EU mezőgazdasági összterülete mintegy 4 százalékkal csökkent. Ennek a helyzetnek köszönhetően (is) fejlődött gyors ütemben a húshasznú szarvasmarhák tenyésztése Romániában. |
„Azt szeretnénk elérni, hogy Romániát (Erdélyt) ne exportcélállomásnak tekintsék, hanem az Erdélyben tenyésztett szarvasmarhától származó legjobb minőségű prémium marhahús lepje el Európát, és ennek a garantált forgalmazója a Karpaten Meat Group legyen” – mondta a cégcsoport alapító-tulajdonosa, aki viszont elismeri, hogy elég rögös utat jártak be, ameddig a romániai piacon is helyet szorítottak maguknak. (Romániában sertéshúst fogyasztanak a legtöbben, a listát a szárnyas, majd marhahús követi. A szerk.)
Nemrég nyitottak egy online felületet, ezen keresztül nagy tételben rendelhető hús tőlük, ugyanitt marhahús-fogyasztást népszerűsítő kampányt is folytatnak – receptek közzétételével és más marketingfogásokkal.
Az egyre fokozódó érdeklődés, és főleg azért, hogy a kisebb létszámú tenyésztőktől is felvásárolhassák az állatokat, az egyesület húshasznú szarvasmarhát begyűjtő, tenyésztő és nemesítő központot létesít Maros megyében. Ez egy olyan állomás lesz, ahol a farmerektől átvett állatokat keresztezik, illetve a hazai körülményeknek megfelelő takarmányozást, ellátást kísérleteznek ki. A farmhoz közel található Gyulakután pedig felvásárló, értékesítő állomást is létesítenek. A területet már megvásárolták, hamarosan hozzáfognak az építkezési munkálatokhoz.
Gyulakutát hegyvidéki településnek minősítették, ezért valószínű, hogy lesz erre lehetőség – tudtuk meg Nagy Péter Tamástól, az egyesület észak-keleti régiójának képviselőjétől, aki azt is elmondta, hogy ősszel mind a nemesítőállomást, mind az értékesítési központot megnyitják. Maros megyében a két mezőgazdasági egységet kísérleti jelleggel létesítik, és amennyiben működőképesek lesznek és igény van rájuk, az ország más régióiban is építenek hasonlókat. Az ország többi régiójának képviselői is érdeklődtek már a beruházás iránt, így valószínű, hogy néhány éven belül kiterjesztik a hálózatot. Ez pedig azt jelenti, hogy igencsak rohamosan fejlődik a húshasznú szarvasmarhák tenyésztése Romániában.
|
|

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a 
