Egy falusi kertnek nem csupán szépnek, de hasznosnak is kell lennie, nem távolról nyűgöz le, hanem a belépőket varázsolja el, és olyan ökológiai életteret hoz létre, amely a rovarokat és a madarakat is megtelepedésre csábítja.
A falusi díszkert mesterkéletlenül egyszerű, szín- és formagazdagság, tarka összevisszaság jellemzi, amely mégis hatásos egységet alkot. Ezt segítenek megteremteni a határoló falak és kerítések (tipikusan a deszkakerítések, esetleg nyers kőfalak), ismételve a ház színeit, struktúráit.
Természetes alapanyagok
Kerti bútornak elsősorban természetes anyagok alkalmasak, mint a kezelt fenyőfa, de bármilyen, kellően kopott és patinás bútor jól mutat. A kerti kiülőnek kellemes árnyékot adhat egy fa (pl. hárs, dió, birs, galagonya, díszalma, díszcseresznye). Adjunk magasságot a kertnek faszerkezetekkel, például boltívvel, rácsokkal és hangulatos szőlőlugassal.
Az egyszerű fából készült pavilon könnyen beleolvad a kertbe, ha dúsan befuttatjuk iszalaggal vagy lonccal, kiegészítve egynyári futónövényekkel, mint a hajnalka, sarkantyúka, díszbab.
Ebben a környezetben bármibe ültethetünk növényeket. A mázatlan agyagcserepek egyszerűségükben a legtermészetesebb hatásúak, de öreg locsolókanna, taliga, vödör, teáskanna is kedvesen mutat, ha fűszer- vagy dísznövények burjánzanak benne.
A kő- vagy téglaburkolat karakteresen falusi hatású, a hézagokat kitöltő kavicsban pedig spontán módon megtelepedhetnek különböző magról szaporodó növények.
A falusi kert központi elemei
Az ösvény mellé olyan növényeket ültessünk, melyek majd ráhajolnak a sétányra, eltakarják az út szögleteit. Szerszámok és egyéb használati tárgyak elhelyezésével fokozhatjuk a falusias hangulatot, ha anyagukban és formájukban illenek a kert stílusához, például gallyseprű, fagereblye, viharlámpa, vesszőkosár, fahordó.
A növényeket pazar bőségben ültetjük, természetközeli hatásra törekedve, a cserjék és lágy szárú évelők között magról kelt egynyáriak tobzódnak (szarkaláb, körömvirág, napraforgó, egynyári mályva, rézvirág, tátika, madármályva, bársonyvirág).
Egyszerű megjelenésű növényeket válasszunk, és azokat hagyjuk meg vagy ültessük, amelyek jellemzőek a tájra. Egészítsük ki őket néhány látványosabb fajjal, cserjék közül alkalmas például a som, a bodza, az orgona, a mályvacserje, a jezsámen, nagyobb termetű rózsa, hortenzia, nyáriorgona, babarózsa, gyöngyvessző.
A virágos évelőket markáns levélformájú fajokkal társítsuk: harangláb, gyűszűvirág, írisz, csillagfürt, gólyaorr, szamárkenyér, zsálya, levendula, őszirózsa, bőrlevél, árvalányhaj, gyapjas tisztesfű, fátyolvirág, kúpvirág.
