Az újonnan létesített megújuló energiaforrások túlnyomó többsége költséghatékonyabb az áramtermelésben, mint a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok – derül ki a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) friss jelentéséből – derül ki a Reuters cikkéből.
A 2023-as COP28 ENSZ-klímacsúcson a világ országai célul tűzték ki, hogy megháromszorozzák a megújuló energiák – például a nap- és szélenergia – kapacitását 2030-ig, hogy még esély legyen a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési korlát betartására.
A számok tükrében
582 gigawatt új megújuló kapacitást telepítettek világszerte 2023-ban (pl. napenergia, szél, víz, geotermikus). Ez majdnem 20%-kal több volt, mint az előző évben. Az új projektek 91%-a olcsóbb volt, mint a fosszilis tüzelőanyag-alapú alternatívák.
Technológiák költségelőnye:
- A napenergia (fotovoltaikus) projektek átlagosan 41%-kal olcsóbbak, mint a legolcsóbb földgázas erőművek.
- A szárazföldi szélerőművek pedig 53%-kal olcsóbbak.
- A villamosenergia-tárolás költsége 2010 óta 93%-kal csökkent.
A megújulók költségei 2010 óta folyamatosan csökkennek, elsősorban:
- technológiai fejlődés,
- nagyobb termelési volumen (méretgazdaságosság),
- és a növekvő piaci verseny miatt.
Az IRENA ugyanakkor figyelmeztet: a költségcsökkenés nem garantált, mivel a következő tényezők lassíthatják a haladást:
- geopolitikai feszültségek,
- kereskedelmi vámok,
- és alapanyaghiány vagy beszerzési nehézségek.
Ezek rövid távon megemelhetik a költségeket, és lassíthatják az új beruházásokat.
„A jelenleg működő megújuló erőművekkel 2024-ben akár 467 milliárd dollárnyi fosszilis energiaköltséget lehetett elkerülni” – mondta Francesco La Camera, az IRENA főigazgatója.
A világ már nem csak a klímavédelem, hanem a gazdasági racionalitás miatt is a megújulók felé fordul. A kérdés most az, hogy sikerül-e fenntartani a lendületet egy egyre bizonytalanabb geopolitikai és gazdasági környezetben.
