Az eddigi tapasztalatokról, illetve a jövőre vonatkozó elképzelésekről szóltak a Portfolio AgroFood 2025 egyik kerekasztal-beszélgetésén.

Az élelmiszercsomagolás területén az egyik legjelentősebb újdonság a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló EU 2025/40 rendelet, amely angol rövidítésén, PPWR-ként került be a szakmai közbeszédbe. Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára szerint ez a rendelet gyökeresen új alapokra helyezi a csomagolástechnikát, el kell felejteni a korábbi rutinokat.

Az újrahasználat is kiemelt szerepet kap

A rendelet szellemisége elsődlegesen a megelőzésre fókuszál, hogy minél kevesebbet csomagoljunk és minél kevesebb hulladék keletkezzen. Kulcskérdés az anyagfelhasználás csökkentése, vagyis a termék védelméhez szükséges csomagolószer minimalizálása, valamint több csomagolásforma betiltása.

A megelőzés mellett az újrahasználat is kiemelt szerepet kap, mely az elmúlt húsz évben háttérbe szorult, de most ismét divatba jön. Kötelező kvótákat ír elő a fogyasztói, gyűjtő és szállítási csomagolások területén 2030-tól és az azt követő évekre, hogy a csomagolási megoldások több alkalommal felhasználhatók legyenek azonos célra és termékhez.

A harmadik fő újdonság az újrahasznosítás. A rendelet olyan csomagolástervezést és gondolkodást vár el, amely a teljes értékláncot végigköveti, és a hasznosítás lehetőségeire is koncentrál.

Ez nemcsak az APET palackokra vonatkozik, hanem minden egyéb, élelmiszerrel érintkezésbe kerülő műanyag csomagolásra. Ez óriási kihívás és komoly előzetes vizsgálatokat és értékeléseket igényel. Ezenfelül a rendelet megerősíti a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszerét a csomagolásra, és 2029-től bizonyos feltételekkel bevezeti az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszerét.

A gyártók kihívásai és válaszai

Szőke Szilvia, az LC Packaging értékesítési igazgatója elmondta, hogy cégük már évekkel ezelőtt elkezdett dolgozni a fenntarthatóságon. A termékbevezetésnél pedig tudatosan figyeltek arra, hogy a szükséges és elégséges elv alapján optimalizálják a csomagolóanyag-felhasználást, a minőség romlása nélkül. Dolgoznak 30%-os PCR (Post-Consumer Recycled) tartalmú anyagok gyártásán, és komoly auditálási folyamatokon mennek keresztül a másodlagos anyagok felhasználása előtt. Szőke Szilvia szerint az iparág szereplői már – felkészülve a változásokra – tudatosítani kezdték a vevőkben az egynemű anyagok előnyeit.

Arató Gábor, a Manupackaging Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy cégük 21 éve csökkenti ügyfeleik csomagolóanyag-felhasználását. Az EPR bevezetésével az ügyfelek már maguk keresik meg őket a felhasználás csökkentése érdekében, mivel az EPR-díjak komoly tételt jelentenek. Korábban az ügyfelek az olcsóbb kilóárat nézték, ma már sokkal fontosabbá vált a raklap köré tekert grammok száma, vagy az üdítőspalackok gyűjtőcsomagolásánál felhasznált darabszám.

Arató Gábor szerint a csomagolóanyag-gyártók már készen állnak a PCR-tartalmú fóliákkal, és szállítani is tudják azokat. A nagyobb kihívás a felhasználói oldal felkészítése, hiszen rengeteg új tesztet igényel a visszaforgatott alapanyagú csomagolóanyagok alkalmazása, mert azok másképp viselkedhetnek a gépeken.