Ezt Dancs László, a dombokkal ölelt, csodálatos természeti környezetben fekvő háromszázharminc lelkes falu polgármestere mondta. Hozzátette: Egeraracsán sikerült újjáéleszteni a helyi gazdaságot, a gazdálkodást, ami évtizedekkel ezelőtt egyszer már jól működött.
– Ahogy ez a kisebb településekről országos viszonylatban is elmondható, annak idején, az 1980-as évek elején nálunk is jelentős volt a családok önellátó állattartó-zöldségtermesztő háztáji gazdálkodása.
Megélhetést, kiegészítő jövedelmet biztosító gazdálkodás alig van a faluban. Ezen a helyzeten akartunk változtatni: lakosaink jólétét kívántuk emelni, biztosítani, amikor beléptünk a START-munkaprogramba. A 2013 óta tartó mezőgazdasági közmunkaprogram az elmúlt 3 évben jelentős fejlődésen ment keresztül
Az utóbbi években több mint 2 hektár területen termeltek zöldség- és takarmánynövényeket, kukoricát és tököt, harmad hektáron szőlőt, és van őshonos fákból álló gyümölcsösük is, mintegy 0,5 hektárnyi.
– A pályázatoknak köszönhetően fejlesztésekbe és beruházásokba kezdtünk, az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre. A közmunkaprogram támogatásával zöldség-gyümölcs feldolgozót alakítottunk ki, amiben a vadon szedett növényekből szörpöket készítettünk, az elhagyott zártkertek tulajdonosainak engedélyével szedett gyümölcsből pedig lekvárt főztünk. Természetesen ezeket palackoztuk vagy eltettük. Jó ötlet volt, hogy létrehoztunk egy baromfitelepet. Ez pályázati pénzből sikerült, ez volt az első ilyen jellegű beruházás az országban. Néhány hónap alatt megépítettük, és be is indítottuk. Ráadásul ez egy génmegőrző jellegű program.
A háztáji gazdálkodás ösztönzése céljából a tavasszal keltetett csibéket családokhoz helyezzük ki, olyanokhoz, amelyek hajlandók velünk együttműködve megvalósítani a kitűzött célokat. Terveink szerint ez húsz-harminc családot érint. Amúgy fogolyszínű, kettős hasznú őshonos tyúkokról van szó. Ehhez is kapcsolódik a gépparkunk fejlesztése, eszközöket és MTZ traktort is tudtunk vásárolni. Mindez nagyban megkönnyíti a munkánkat. Örülök neki, hogy a „Szelíd térségfejlesztés” programban 6,5 millió forint ráfordításával közösségi húsvágópontot építhettünk.
A zöldségtermesztésben a minőségre törekedtünk. Az ökológiai gazdálkodás elveinek megfelelően próbálunk tevékenykedni: szükség esetén biológiailag könnyen lebontható szerekkel permetezzük a zöldségeket, illetve vetésforgó alkalmazásával kerüljük el a talajuntság okozta terméscsökkenést.
A zöldségeket a feldolgozóüzemünkben „tettük el”, odafigyelve a minőségre és a kinézetre egyaránt. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy négy-öt csillagos hotelekbe és egyetemi konyhára egyaránt szállítottunk belőlük, ami azért nem kis szó. Termeltünk burgonyát is, ami nagyon kelendő. Mondhatom, hogy egy pillanat alatt elkelt az összes, és nemcsak a kedvező ára miatt, hanem „házi” jellege miatt is. Ahogy a többi terményre, ugyanúgy a burgonyára is volna további igénye a lakosságnak.
A többi között őshonos tájfajták szaporításával foglalkozó génbankból származó meggyet, cseresznyét ültettünk a területeinkre, amikkel jelentősen bővült a meglévő gyümölcsösünk. Később, a termőre fordulásuk után a gyümölcsfeldolgozással jobban eladható és hosszabb ideig tárolható termékeket tudunk előállítani, például lekvárokat és aszalt gyümölcsöket. A fák hamarosan termőre fordulnak, és bár idén még nem volt valami sok gyümölcs a fákon, de jövőre már nagyobb mennyiséggel számolunk. Az a helyzet, hogy gondosan meg kell terveznünk, mi legyen a termés sorsa, elsősorban a munkaerőhiány miatt.
– Amellett, hogy szőlőterületeket és pincéket vásároltunk, majd felújítottuk őket, a szőlőtermesztésre és a borkészítésre is nagy figyelmet fordítottunk. Úgy gondolom, hogy ez az „ágazat” is sikeresen beindult. Azonban nem álltunk meg itt: annak érdekében, hogy a közösséget szolgáljuk és programokat is tudjunk tartani, bormúzeumot és szabadtéri hegyi misehelyet alakítottunk ki. Ezt a Balaton-fejlesztési Tanács 5 millió forintjából és 1 milliós önerőből sikerült létrehozni. Ez a beruházás a turizmust is szolgálja.
Dancs László annak ellenére, hogy kissé pesszimista, bízik benne, hogy a közmunkaprogram folytatódik.
– Az elindulásakor alapvetően más volt a munkaügyi helyzet, országosan és Egeraracsán is. Akkor még harmincöt ember vett részt a közmunkaprogramban, de számuk egyre csökkent. Jelenleg tizenöt fő a létszám, így nem könnyű a dolgunk. A településünk elöregedő falu, a fiatalokat nehéz itt tartani, az idősebbek pedig elsősorban – turisztikai térség lévén – a környéken vállalnak munkát – nem a közmunkaprogram 54 ezer forintjáért, hanem annál nagyobb összegért.
Sajnos közmunkafronton most nem könnyű a helyzet. Amíg tavaly, még több emberrel egyebek között babot, paradicsomot, paprikát, tököt és számos más zöldséget termeltünk, addig idén csak a paprika és a burgonya szerepelt a repertoárban. Mivel nincsenek zöldségek, nyilván a feldolgozás sem működött. Pedig igény volna mindenre, a lakosság szereti és keresi a helyben termelt zöldségeket. Nagyon remélem, hogy a helyzet normalizálódik, és a közmunkaprogram állami támogatással folytatódhat. Amennyiben így lesz, egyetlen pillanat alatt vissza lehet állítani az összes tevékenységünket…
