Az Andalúziai Mezőgazdasági, Halászati, Élelmiszeripari és Ökológiai Termelési Kutató- és Képzési Intézet (IFAPA) kutatói – amely az Andalúziai Kormány Mezőgazdasági, Halászati, Vízügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának szervezetéhez tartozik – Almeriában egy tanulmányt végeztek a bioszolarizáció és a biofumigáció hatékonyságának értékelésére, olyan növénymaradványok felhasználásával, amelyek fertőzöttek a paradicsom barna termésráncosodás vírusával (ToBRFV) vagy az uborka zöld mozaik vírusával (CGMMV).
A La Mojonera-i IFAPA központ Fenntartható Növényvédelmi Osztályának fitopatológiai csapata által végzett munka bebizonyította, hogy ezek az eljárások nem elegendőek e két tobamovírus fertőzőképességének inaktiválására. Ez a két vírus a világ legaggasztóbb növénykórokozói közé tartozik, különösen a paradicsom- és tökfélék termesztésben okozott súlyos károk miatt – írja a hortoinfo.es.
A talaj bioszolarizációja eddig hatékony alternatívának bizonyult a vegyi fumigánsokkal szemben a mediterrán üvegházi zöldségtermesztésben, és a korábbi tapasztalatok kiváló eredményeket mutattak, amikor fertőzött növénymaradványokat használtak biofumigáló anyagként, főként gombás betegségek és fonálférgek ellen.
A jelen tanulmány azonban rámutatott, hogy a vizsgált vírusok esetében még a 60 napos bioszolarizációs periódus sem volt elegendő a vírusok fertőzőképességének megszüntetéséhez: a vírusok teljes mértékben aktívak maradtak, képesek voltak tüneteket kiváltani és magas vírusterhelést felhalmozni az utólag termesztett növényekben.
A tanulmány a Scientia Horticulturae tudományos folyóiratban jelent meg, és az IFAPA „Üvegházi növénykultúrák integrált kártevő-kezelése, beleértve a mezőgazdasági talajok növényegészségügyi problémáit” című projektjének keretében készült, amelyet részben FEDER-alapok finanszíroztak.
