Az, hogy az emberek mennyire tartanak környezetbarátnak egy élelmiszert, döntően a termék származási helyétől függ, és nem feltétlenül a tényleges ökológiai lábnyomától – például a Spanyolországban és a Németországban termett paprika közül automatikusan a németországira mondták rá az ottani szupermarketekben vásárlók, hogy szerintük annak a megtermesztése jár kisebb környezetterheléssel. Ez a benyomás azonban megtévesztő lehet, vélik a Göttingeni Egyetem kutatói, és
Az eredeti tanulmány a Food Quality and Preference szaklapban jelent meg (Dorothea Meyer, Achim Spiller, Sarah Iweala. Perceived environmental impact of food: Upgrading of domestic products and downgrading of imported products), mi az egyetem által kiadott sajtóközleményben olvastuk a kivonatát.
Ami messziről jön, az mind környezetterhelő?
A kutatók közel ezer főt kérdeztek meg Németország-szerte bizonyos termékek ökológiai lábnyomával kapcsolatos véleményükről. Paprikáról, almáról és marhahúsról volt szó, mindhárom termék esetén rákérdeztek a belföldi, valamint az EU-s és a nem EU-s országból importált árura.
fogalmazott a tanulmány első szerzője, a Göttingeni Egyetem élelmiszer- és agrármarketing-tanszékének doktorandusza, Dorothea Meyer. Pedig – tette hozzá –, hasonlóak vagy akár környezetbarátabbak is lehetnek, mint a közelebbi helyről származók. Vegyünk egy viszonylag könnyen átlátható példát: a paprikát Spanyolországban fűtetlen fóliákban termesztik, Németországban a kevésbé ideális környezeti feltételek miatt viszont fűtött üvegházakban, lényegesen több energia felhasználásával.
Számos előnye van a hazainak – a kis ökolábnyom nem feltétlenül tartozik ezek közé
Ettől függetlenül számos érv szól a hazai termékek előnyben részesítése mellett – hangsúlyozta a kutató –, ám a környezetbarát jelleg nem mindig tartozik ezek közé. Érdemes árnyaltabban vizsgálni a kérdést, de a nemzetközi kereskedelem nem feltétlenül káros a környezetre. A szállítás hatását is gyakran túlbecsülik, fogalmazott.
„A származási hely megjelölése önmagában nem elegendő a fenntartható döntések előmozdításához”, hangsúlyozza prof. dr. Achim Spiller is, ugyanezen tanszék munkatársa. Ehelyett olyan információkra van szükség, amelyek láthatóvá teszik a valós környezeti hatásokat, például az energetikai tanúsítványokhoz hasonló éghajlatvédelmi vagy környezetvédelmi címkék formájában, véli. Így elkerülhető lenne, hogy a fogyasztók – szándékuk ellenére – olyan termékeket részesítsenek előnyben, amelyek ökológiai szempontból kedvezőtlenebbek.
Mégis fontos a származás
A felmérések szerint Magyarországon is fontos szempont a vásárlói döntésekben, hogy honnan származik az adott zöldség-gyümölcs; ennek egyrészt van olyan összetevője, hogy a helyi gazdaságot szeretjük támogatni, és persze olyan is, hogy a rövid szállítási útvonalhoz mi is kisebb környezetterhelést, egyúttal nagyobb frissességet társítunk.
és úgy kell rendezniük az árut, hogy a különböző származási országú gyümölcsök és zöldségek a végső fogyasztó számára egymástól egyértelműen elkülöníthetőek legyenek (36/2014. FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról). A szabályozás szerint, ha a termék Magyarországról származik, akkor egy legalább 3 × 5 cm-es magyar zászlóval is jelölni kell azt – kivételt képeznek a termelői piacok.
Momiji őszi séta Japán hangulatban – hétvégi programajánló – Magyar Mezőgazdaság
Tarolnak a diszkontok paprika és paradicsom értékesítésében is – Magyar Mezőgazdaság
