A vertikális farmok piaci részesedése világszinten tavaly elérte az 5,6 milliárd dollárt, és a 2025-ös becsült 6,2 milliárd dollárról 2029-re 13,7 milliárdra növekedhet a marketsandmarkets.com előrejelzései alapján. Az iparág azonban számos kihívással küzd, a milliárdos finanszírozás ellenére a világ legnagyobb vertikális farmjai közül jó néhány csődöt jelentett az elmúlt években. A vertikális farmok jövőjéről Szűcs Endre tartott elgondolkodtató előadást a 3. Agrolight Fórumon.
Hogy kapcsolódik a téma a világítási fórumhoz? A számos növénykultúrát nevelő vertikális farmok igényeihez jól igazodik a modern LED technológia, amely gyorsan átprogramozható, intenzív termesztést tesz lehetővé. Szűcs Endre, a hazánkban sikeresen működő bedrock.farm ügyvezetője gazdasági oldalról közelítette meg, hogy milyen jövő várhat a beltéri vertikális farmokra.
Első kérdésére, miszerint a mi a közös az általa felsorolt hatalmas vertikális farmot üzemeltető nagyvállalatokban (Plenty, Bowery, Aerofarms, Appharvest), gyorsan lelőtte a poént a konferencia kanadai előadója és egyben hallgatója, aki csak annyit mondott: „Bankrupt” – azaz mindannyian csődöt jelentettek. Hiába a hatalmas, csaknem 2,8 milliárd tőkebevonás – amely a magyar GDP 1,3 százaléka –, a vertikális gazdálkodási szektor jelenlegi üzleti modellje sok esetben kudarcra van ítélve. A vertikális farmokat kezdetben a jövő környezetkímélő és az élelmezési válságot megoldó mezőgazdasági technológiájaként reklámozták, hiszen a szabályozott körülmények között a növények igényei maximálisan kielégíthetők, ezáltal a hagyományos üvegházi technológiában elérhető hozamok többszörösét képesek nyújtani. Az iparág elképesztően gyors felfutását elősegítette, hogy a befektetők rengeteg pénzt áldoztak a startup farmok piacán az elsőbbség megszerzéséért.
Mi okozhatta a csődhullámot?
Szűcs Endre nem tartja magát kimondottan salátafogyasztónak, sőt inkább az ízes falatokra teszi a voksát. Szerinte a túlélés kulcsa a mennyiségi termelés helyett áttérni az értékalapú, választékban gazdag és a helyi igényekhez igazodó termelésre. Három fő gondolat mentén a saját szemszögéből próbálta bemutatni a beltéri termesztés jövőbeni lehetőségeit. Majd ismét közös gondolkodásra sarkallta a hallgatóságot, hogy vajon minek a következménye a csődhullám. Elsőként az energiaválságot említették, amely valóban megkérdőjelezheti a tekintélyes villamos energiát igénylő mesterséges világítás fenntartását. Másik jogos vélemény szerint abban lehet a hiba, hogy a vertikális farmot üzemeltetők megpróbálnak árban versenyezni a hagyományos gazdálkodással. Szűcs Endre szerint a legnagyobb gond a finanszírozási oldalon keresendő. Amíg egy hagyományos, évtizedek óta ismert üvegházi technológia tőkeemelési céljai finanszírozhatók banki közreműködéssel, addig a jóval tőkeigényesebb és még ismeretlen iparág a kockázati tőkealaphoz kénytelen fordulni, emiatt a hagyományos technológiák mindig is előnyt fognak élvezni a startupokkal szemben.
A kockázati tőkealap általában olyan high-tech technológiákat vagy szoftver service típusú befektetéseket – mint például a Facebook vagy az Insagram – finanszíroz hatalmas tőkeintenzitással, amelyért cserébe elképesztő növekedést vár el. Ezzel szemben az agrárvállalkozásokra nem jellemző az exponenciális növekedés, a növénygyárak készterméke „csupán egy saláta”. További gond, hogy a vertikális növényfarmok többlettermelési igénye csak újabb hatalmas beruhással fokozható, míg egy üvegházban akár egy technológiai elem javításával is növelhető a hozam.
Első tanulság az előadó szerint, hogy bármilyen beruházás esetén rendkívül körültekintően kell megválasztani a finanszírozási formát. Figyelembe kell venni, hogy vajon tartósan elérhető-e a forrás, és hajlandó-e finanszírozni a későbbi növekedési ütemet is.
