Ahogy az EU-ban folyamatosan vonják ki a rovarölő szereket, egyre nehezebb a védekezés a kártevők ellen. A foltosszárnyú muslica elsősorban a bogyós gyümölcsökben és a cseresznyében okoz súlyos kárt, amit többféle módszerrel próbálnak kivédeni.
A francia OPTIMISTII projekt az INRAE (zöldség-gyümölcs szakmai technikai központ) vezetésével és a hosszú távú megoldásokat kereső PARSADA program támogatásával a Drosophila suzukii elleni tudományosan megalapozott, fenntartható és környezetbarát biológiai védekezési módszert dolgoz ki. Az új technológia két biológiai védekezési módot ötvöz. Az egyik a steril hímek kiengedése; ebben az esetben röntgensugárzással sterilizálják a hím muslicákat és tömegesen eresztik őket szabadon a megvédendő területen.
Többféle módon használják fel a nemzetség különböző fajait és törzseit biológiai védekezésre, például a szúnyogokat fertőzik meg olyan törzsekkel, amelyek gátolják a vírusátvitelt, így a malária, a Zika-láz vagy a Dengue-láz terjedését lehet korlátozni. Ennek legmeggyőzőbb igazolása 2016 és 2020 közt zajlott Indonéziában, ahol egy 400 ezer lakosú nagyvárosban folyt a kísérlet. Négy év alatt 77%-kal kevesebb Dengue-lázas eset fordult elő, mint az összehasonlításra kijelölt városban. Úgy is vissza lehet szorítani a szúnyogok létszámát, hogy a baktériummal fertőzött hímeket engednek ki nagy tömegben. Ha ezek termékenyítik meg a nőstényeket, a lerakott peték nem lesznek életképesek. A fertőzött és egészséges partnerek ugyanis citoplazma-szinten összeférhetetlenek egymással, vagyis a hímivarsejt nem termékenyíti meg a petesejtet.
Ezzel párhuzamosan genetikai markerezésre is sor került, hogy ellenőrizni tudják a természetes és a sterilizált vagy baktériummal fertőzött populációt. A megfigyelések alapján lehet pontosabb védekezési stratégiát kidolgozni az európai cseresznyeültetvényekre. A fejlesztés eredményeként remélhetőleg sikerül hatékony, környezetbarát és hosszú távon fenntartható megoldást találni a kártevő ellen.
Természetes parazitoid Ázsiából
Olaszországban kísérletek folynak a Ganaspis kimorum ellenőrzött kiengedésével. Az idén például a gyakori esők és a magas páratartalom kedvezett a foltosszárnyú muslica fennmaradásának és szaporodásának. Katalónia tartományban a szamócaültetvények 43, és a cseresznyeültetvények 12%-a számottevő kárt szenvedett.
Fotó: CABI
Világszerte vizsgálják a felhasználási lehetőségét a növényvédelemben. Ehhez először azt kellett megállapítani, mennyire specializált parazitoid szervezet, ugyanis ha más rovarokat is megtámad, nem biztonságos kiengedni az eredeti elterjedési területén kívül. Az USA-ban 2021-ben kapott engedélyt szabadföldi kipróbálásra. Azóta meg is telepedett Washington államban és északi szomszédjában, a kanadai Brit-Kolumbiában. Maga a fürkészdarázs igen apró, 3 milliméternél kisebb fekete darázs, nehezen megkülönböztethető más fürkészektől. Tojásait a foltosszárnyú muslica lárváiba rakja, más fajokra nem veszélyes. A spanyolországi Katalóniában is szeretnék megtelepíteni ezt hasznos élő szervezetet, amely a szakirodalom szerint hatékonyan képes korlátozni a foltosszárnyú muslica szaporodását. Amennyiben sikerrel jár a fürkész megtelepítése, az nagy előrelépés lenne az érzékeny bogyós gyümölcsök és cseresznye biztonságos, környezetkímélő védelmében. A módszert ugyancsak kutató holland szakemberekkel egyetértenek abban, hogy önmagában nem oldja meg a problémát, da a többi beavatkozással kombinálva kevésbé kell majd a kémiai növényvédelemre hagyatkozni.
