A gazdák mindig számíthatnak ránk, hiszen fontos szövetségesei vagyunk egymásnak – mondta Nagy István agrárminiszter lapunknak adott évértékelő interjújában. A tárcavezető beszélt arról is, hogy a gazdák érdeke az első, ezért mindent meg fognak tenni az ellen, hogy Brüsszel csökkentse a termelőknek járó uniós támogatásokat és azokat Ukrajnának adja. A mindennapi kenyerünk nem lehet politikai alkuk tárgya. Hamarosan az összes beruházási pályázat kapcsán megszületnek a támogatói döntések, így jövőre tovább folytatódik a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar megerősítése.

A munkaerőhiány, a klímaváltozás, valamint a magas termelési költségeken túl a növénytermesztőket és az állattartókat egyaránt váratlan próbatétel elé állította ez az év. Milyen intézkedések születtek a kihívások kezelésére?

– Valóban egymást érték a kihívások. Az év egy történelmi léptékű faggyal kezdődött, amely helyenként 50-90 százalékos terméskiesést okozott. Kétharmad részben a gyümölcs- és szőlőültetvényeket sújtotta: a meggy, a cseresznye, a kajszibarack és az alma különösen megsínylette a szokatlan lehűlést, a hozamok jelentősen elmaradtak az előző évek szintjétől.

Mindez rámutatott arra is, hogy az idén szükség lesz a veszteségek rendkívüli kompenzálására. Ezért az ágazati szereplőkkel folytatott egyeztetést követően teremtettük meg a lehetőségét, hogy a fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermesztők előleget kaphassanak a kár­enyhítési alapból (hektáronként 100 ezer forintot), ami által összesen 1,45 milliárd forint juthatott el a termelőkhöz a megszokottnál több mint fél évvel korábban. Azt is elértük, hogy uniós többletforrásként ilyen célokra, 4 milliárd forint álljon rendelkezésre a közös krízisalapból, emellett pedig hitelmoratóriumot hirdettünk az érintett termelők számára. Ne feledjük, Európában egyedülálló módon egy négy pilléren nyugvó kockázatkezelési rendszert működtetünk.

A csapások szinte minden irányból sújtották a hazai agráriumot. Az állattenyésztőknek is rég elfeledett vírusokkal kellett megküzdeniük.

– Alig múlt el a fagy, máris szembetaláltuk magunkat egy 50 éve nem látott veszedelmes járvánnyal, a ragadós száj- és körömfájással (RSzKF). Megfékezése, kezelése hatalmas erőfeszítést igényelt, hiszen Győr-Moson-Sopron vármegye 5 telepén több mint 9 ezer tejelő szarvasmarha, valamint csaknem 10 ezer sertés esett áldozatul. Nagy volt a kezdeti aggodalom, hiszen korábban Nagy-Britanniában 6,5 millió állat lett a járvány áldozata. Tehát ha nem lettünk volna felkészültek, gyakorlatilag a teljes magyar szarvasmarha- és sertésállomány veszélybe került volna. Nagyon fontos megjegyeznem, hogy a szigorú intézkedéseknek köszönhetően a magyar szarvasmarha-állomány egy százalékának elvesztésével meg tudtuk menteni a 99 százalékát, és ez óriási eredmény.