A mennyiségi növekedésnek azonban komoly környezeti ára van, különösen az intenzív lazactenyésztés esetében.
Forrás: pixabay.com
A Seastemik civil szervezet adatai szerint az akvakultúra jelentős mennyiségű vadon kifogott halat használ fel, főként szardíniát és szardellát, amelyeket takarmányként dolgoznak fel. Vagyis a tenyésztett lazac előállítása továbbra is erősen függ a tengeri halállományoktól.
A lazacfarmok óriási úszó ketrecekhez hasonló rendszerek, főként hideg tengerekben. Norvégia a világ legnagyobb termelője, 2024-ben 1,3 millió tonna lazacot állított elő, de jelentős a termelés Skóciában és Ausztráliában is.
Utóbbi országban a téma már politikai botránnyá vált. 2025 februárjában a kontinensnyi ország egyik partvidékén elpusztult lazacok százai sodródtak partra darabjaikban. Az adott térség az ausztrál termelés 90 százalékát adja, az eset emiatt pedig heves parlamenti vitákat váltott ki, látványos környezetvédelmi tiltakozásokkal kísérve.
