0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. február 1.

Moldova kihasználatlan lehetőségei

Azzal segítette a Moldovai Köztársaság exportirány-váltó törekvéseit az EU, hogy vámmentes kvótát adott néhány terményre, amelyek az ország erősségeinek számítanak. Egyelőre a kvóta töredékét használták csak ki.

Annak idején mi is beszámoltunk róla, hogy Moszkva ukrajnai invázióját követően a Moldovai Köztársaság megszakította kapcsolatait Oroszországgal, és az EU-tagságra törekszik, mivel azt a gazdasági túlélés szempontjából stratégiai szükségszerűségnek tartják.

Az Európai Unió akkor azzal segítette az országot, amelynek az exportja a múltban szinte teljesen Oroszországtól függött, hogy ideiglenesen eltörölte a vámot hét mezőgazdasági termény – a szilva, a csemegeszőlő, az alma, a paradicsom, a fokhagyma, a cseresznye és a szőlőlé – esetében.

Voltak miatta aggályok

2022-től 2025 júliuságig ez egyoldalú, Moldovára vonatkozó kereskedelemliberalizációs intézkedések formájában valósult meg, majd utána, vagyis tavaly nyártól az ideiglenes megoldást hosszú távú szabadkereskedelmi megállapodás váltotta fel. Ekkor a vámmentes kvóták is jelentősen megnőttek: szilva esetében 15 000-ről 61 000 tonnára, cseresznye esetében 1500-ról 4500 tonnára, étkezési szőlő esetében 20 000-ról 40 000 tonnára, alma esetében pedig 40 000-ről 50 000 tonnára.

Nem volt konfliktusmentes, amikor az EU kihirdette ezeket a számokat,

tíz franciaországi ágazati szövetség – egyebek között az alma- és körtetermesztők, valamint a szilvatermesztők szövetsége – például közös nyilatkozatban fejezte ki a lehetséges versenytorzulás miatti aggodalmát, és felszólították a francia kormányt, világosan ismertesse, milyen szerepe volt országuknak az uniós döntésben. A lengyelországi termesztők pedig már korábban aggódtak, például akkor, amikor 2023-ban a Moldovai Köztársaság az Európai Unió legnagyobb szilvaexportőrévé lépett elő a maga 60 ezer tonnájával.

Mi történt azóta

A nevezett termények exportja továbbra is a meghatározott exportkontingensek keretein belül és a hatályos preferenciális feltételek mellett folytatható. Az EastFruit online szaklap nemrég közölt egy összefoglalót a moldovai gazdaságfejlesztési és minisztérium közlése alapján, és azt mutatta be, hogy a kvótákat messze nem használta ki az ország (a legnagyobb mértékben egyébként a már említett szilva esetén tudtak élni a lehetőséggel).

Fotó: Pixabay/garten-gg
Az EastFruit szerint a jelenlegi hivatalos uniós adatok azt mutatják, hogy az éves kontingensek az elmúlt években csak részben kerültek kihasználásra.

A szőlő esetében a kvóta 40 000 tonna, ebből 2025-ben 11 394 tonna maradt kihasználatlanul; 2026-ra 38 047 tonna áll rendelkezésre. Az alma éves kontingens 50 000 tonna, tavaly ebből 38 884 tonna maradt kihasználatlanul, 2026-ra 49 229 tonna áll rendelkezésre. A szilva esetében a kvóta 61 000 tonna, ebből 17 971 tonna maradt kihasználatlanul 2025-ben, 2026-ra 60 789 tonna áll rendelkezésre. A cseresznye esetében is alig használták ki a kvótát, az éves 4500 tonnás kvótából 2025-ben körülbelül 4400 tonna maradt kiaknázatlanul, így 2026-ra szinte a teljes mennyiség rendelkezésre áll. Ezen meghatározott kontingensek keretein belül a moldovai exportőrök vámmentesen szállíthatják áruikat az EU-ba.

Csak akkor szűnik meg a preferenciális szabályozás, ha egy kontingens teljes mértékben kimerül, és a további szállításokat a szokásos EU-vámtételek szerint kezelik.

2027-re tervben van a kvóták felülvizsgálata, és akár még növelés is lehetséges az európai piaci kereslettől, illetve attól függően, hogy a moldovai exportőrök képesek-e kihasználni a kereteket, írja az EastFruit.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: