…jelenlegi tudományos ismereteink alapján háziasítása a legutóbbi jégkorszakban történt Eurázsiában, körülbelül 30-40 ezer évvel ezelőtt. De modern világunkban miért van még mindig igényünk az állattartásra? S ha már így teszünk, milyen kritériumok, szabályok vonatkoznak hazánkban kiemelten a hobbi- és társállatfajok tartására? Ezekre keressük a választ.
A kedvtelésből tartott állatok tartásáról a 41/2010. (II. 26.) kormányrendelet rendelkezik. Eszerint rendszertani besorolástól függetlenül ide tartozik minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék-előállítás, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék-védelem és – eb, macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak. Továbbá e rendelkezés alá tartozik az az állat is, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat és a vadászatra használt állat is.
Megfelelő táplálékot kell biztosítani
Szintén meghatározott tétel az állatok takarmányozása, mely szerint a tartás során az egyed korának és élettani állapotának megfelelő táplálékot kell biztosítani rendszeres időközönként, valamint az adott fajt úgy kell tartani, hogy annak természetes viselkedését ne gátoljuk, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarjuk.
Akadnak azonban olyan szituációk, amikor nem valósul meg a naponta egyszeri ellenőrzés. Például, aki a hétvégi házánál tart, mondjuk, kutyát, és nem tartózkodik rendszeresen ott, az nem látja mindennap az állatát. Mielőtt hazaindulna, ad egy vödör vizet a kutyának meg egy jó nagy fándli tápot, és majd csak a következő teleklátogatáskor látja, az eb él-e, hal-e…
Megfelelő legyen a tartási hely
A rendelet szerint ez nem szabályos, miként az sem, hogy az állatot állandó sötétségben, zajban, fényben tartsuk. A rendelet arra is kitér, hogy a tartott állat méretének megfelelő legyen a tartási hely nagysága, hogy a fajára jellemző mozgási igényét maradéktalanul ki tudja elégíteni. Itt érdemes megállni egy újabb példa erejéig. Korábban nagy divatja volt az aranyhalak gömbakváriumban való tartásának – még nagymamám is tartott így halat –, azt viszont akkor nem tudtuk, hogy ezzel a halaktól elvesszük a sarokba úszás, mint az elbújás, megpihenés lehetőségét. És ugyanez igaz a kalitkára is.
A kedvtelésből tartott állatokról szóló rendelet azt is magába foglalja, hogy gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben tartani tilos! A rendelet az ebek tartási terének méretére is külön kitér, mely szerint kistestű ebet 10, középtestűt 15, nagytestű ebet 20 négyzetméternél kisebb területen tartósan tartani tilos. Tartósan csoportosan tartott ebek esetén egyedenként legalább 6 négyzetméternyi akadálytalanul használható területet kell biztosítani.
Nevelési elvek, szaporítási kritériumok
Mai világunkban az állatvédelem alapvetés, erről igen szigorú állatvédelmi törvényünk gondoskodik. A kedvtelésből tartott állatokat érintő szabályozásban is szerepel, hogy szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni az állatoknak nem szabad. Viszont akadnak olyan esetek, amikor ez elkerülhetetlen, például ha ebünk láthatóan meg akar támadni valakit.
Régen a falkavezér-elmélet alapján történt a kutyakiképzés, miszerint a gazdának falkavezérnek kell lennie a kutyával szemben. Ma már ez az elmélet túlhaladott, azt mondják a szakértők, inkább jó cimborája legyünk ebünknek, mintsem falkavezér.
