A kertészeti fejlesztésről szóló döntések most különösen nehezek, mert a piaci helyzet, a munkaerőgondok és a klímaváltozás egyaránt szorítja az ágazatot. Így kell dönteni arról, hogy milyen beruházást indítsunk, milyen ültetvényt és milyen technológiát valósítsunk meg.
Ezen a téren is együttműködik két termelői szervezet, a Botész és az Alba Fructus. Közösen működtetik és fejlesztik iváncsai telephelyüket, ahol Csizmadia György, az utóbbi szervezet ügyvezetője ismertette a terveiket.

Az éghajlatváltozásnak vannak, lesznek nyertesei és vesztesei országon belül és a világban. Mindenkinek figyelembe kell venni, hogy a területén az utóbbi 6-8 év változásai alapján milyen kimenetre számíthat, és ahhoz kell igazítania, hogy milyen fajt termeszt, milyen fajtát, alanyt választ.
Erre nagy hangsúlyt kell fektetni, ezért az Alba Fructus és a Botész félhektáros bemutatókertet hoz létre faiskolákkal, kutatóintézetekkel együttműködve, Olyan növényeket vizsgálnak, amelyeket piaci oldalról ígéretesnek tartanak: rezisztens alma, vírusrezisztens szilva, korai cseresznye, étkezési meggy, szeder, málna és szamóca telepítését kezdték meg.
Tárolható, ellenálló alma
Ma teljesen szétvált az ipari és frisspiaci célú termesztés, más stratégiát kell folytatni hozzájuk. Frisspiacon is létezik az olcsó tömegtermék kategória, amihez minden évben megbízható nagy hozamot kell elérni.

A másik lehetőség helyi ellátásra termelni jó ízű, kiváló beltartalmú, szép küllemű vagy más tulajdonságában kimagasló terméket, ami kilóg az áruházlánci kínálatból. Ez alól kivétel az alma, mert ott a rezisztens, ropogós, jó cukor-sav arányú és jól eltartható fajták is az áruházláncokba kerültek, mint például a Pink Lady, a Story, vagy a Crimson Crisp.
Ha Magyarország várható éghajlatához illő almát keresünk, akkor februárig tárolható fajták jöhetnek szóba, mert mint tavaly is kiderült, egyre kevésbé kedvez a klíma a jó tárolhatóságnak, ráadásul egyes fajtákra végzetes is volt az időjárás.
A Jonagoldok 50-70%-a lehullott a fáról. A mediterrán régióból kell választanunk, a görög, macedón, bolgár fajtahasználat figyelembevételével. Megmaradhatnak a szépen színeződő Gala-klónok, bár azoknál tíz-tizenkét év alatt visszatér a halványabb szín. Olyan fajták is számításba jöhetnek, amiket eddig a késői érésidejük miatt nem termesztettünk.
Ilyen a Story, Bonita, Smeralda, Crimson Crisp és a Holland Alma faiskola fajtái. A Gaia pedig tapasztalataik szerint alkalmatlan hazai termesztésre a közép-dunántúli meleg, meszes talajokon. Nagy termelők elindultak a jó húsállományú, kemény, jól tárolható fajták irányába, már csak azért is, mert könnyebb a szüretük, bírják a csápos szedőgépekkel való betakarítást.



