2026 elején ismét reflektorfénybe került az európai agrárpolitika jövője. A brüsszeli AgriFish Tanács január végi ülésén Románia világos álláspontot képviselt: a mezőgazdaság zöld átállása csak akkor lehet sikeres, ha a termelők gazdasági biztonsága is megmarad.
A román agrártárca szerint a környezetvédelmi célok önmagukban nem elegendők. Az új elvárásokhoz olyan támogatási rendszerre van szükség, amely nem csupán szabályokat ír elő, hanem valódi segítséget nyújt a gazdáknak a mindennapi alkalmazkodásban.
Románia szerint a támogatásoknak egyszerre kell ösztönözniük a fenntartható gyakorlatokat és megőrizniük a termelők versenyképességét. Az ágazat képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy a túl gyors vagy rugalmatlan szabályozás különösen a kisebb és közepes gazdaságokat hozhatja nehéz helyzetbe. Ezek a gazdaságok gyakran nem rendelkeznek elegendő tartalékkal ahhoz, hogy önerőből finanszírozzák a zöld beruházásokat.
Miért most ilyen éles a vita?
A közös agrárpolitika következő időszakának előkészítése már megkezdődött, és egyre világosabb, hogy a támogatások szerkezete változni fog. A hangsúly továbbra is a fenntarthatóságon marad, de egyre több tagállam jelzi: a termelési biztonság és az élelmiszer-önellátás nem szorulhat háttérbe. Románia álláspontja jól illeszkedik ebbe a gondolkodásba.
A cél nem a zöld törekvések lassítása, hanem azok életszerűbbé tétele – úgy, hogy a gazdák ne elszenvedői, hanem formálói legyenek az átállásnak. A következő hónapokban kezd körvonalazódni, milyen irányt vehet a közös agrárpolitika a 2027 utáni időszakban, milyen elvárások mentén alakulhatnak a támogatások feltételei és mennyire lesz rugalmas a rendszer a különböző termelési adottságokkal rendelkező országok számára.
Az agrárszereplők számára ezért kulcsfontosságú, hogy a döntéshozók meghallják a gyakorlati tapasztalatokat is. Egy biztos: a zöld átállás már nem a jövő kérdése, hanem a jelené. Az viszont még nyitott, hogy ez az út mennyire lesz járható a gazdák számára – vagy éppen mennyi akadállyal lesz kikövezve.
A brüsszeli vita a magyar gazdák számára sem közömbös. Magyarországon is egyre erősebben jelentkezik az igény arra, hogy a környezetvédelmi elvárások ne elsősorban adminisztratív terhet, hanem kiszámítható támogatási lehetőségeket jelentsenek.
A következő évek uniós agrárpolitikai irányai ezért Magyarország számára is meghatározóak lesznek abból a szempontból, hogy a zöld átállás valódi fejlődési lehetőséget vagy újabb kényszerpályát jelent-e a mezőgazdaságban.
